Közös áramtőzsde létrehozásáról szóló megállapodás aláírása
Magyarország, Szlovénia és Szerbia közötti áramtőzsde létrehozásáról szóló megállapodást írtak alá, amelynek értelmében az év második felében kezdheti meg működését a közös piac.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy aláírásra került a megállapodás, amely lehetővé teszi a három ország közötti áramtőzsde működésének megkezdését az év második felében. A miniszter a BlueSky Project keretében tartott sajtótájékoztatón számolt be erről, Veljko Kovacevic szerb energiaügyi államtitkárral és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszterrel közösen, ahol köszönetet mondott a feleknek az utóbbi hónapokban, években végzett hosszú, sokszor a siker reményével nem kecsegtető munkájukért.
Szijjártó kiemelte, hogy a kezdeményezés az ellátásbiztonságot fogja javítani, gyorsabbá és akadálymentesebbé téve az áram kereskedelmét a részt vevő országok között. Emellett a nagyobb piac és a nagyobb mennyiségek révén kedvezőbb árakat is eredményezhet.
A miniszter szerint a projekt fontos lépés a nyugat-balkáni térség energiaintegrációjának az Európai Unióba való bekapcsolódásában. Hozzátette, hogy a német-francia energiatőzsde-vállalat is támogatja a kezdeményezést, biztosítva ezzel a rendszerüzemeltetők számára a működés korszerűségét.
Szijjártó Péter a paksi erőmű fejlesztésével kapcsolatban is beszélt, kiemelve, hogy a következő évtized elejére a kapacitás a jelenlegi 2000 megawattról 4400 megawattra fog nőni, és hogy a beruházás jól halad, fontos mérföldköveket sikerült elérni az utóbbi időben. A növekvő naperőművi kapacitások miatt megjelenő nagyobb hálózatfejlesztési igényekre is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva a regionális együttműködés és a villamosenergiai határkeresztező kapacitások fejlesztésének fontosságát. Tájékoztatása szerint a naperőművi kapacitások az elmúlt öt évben megnyolcszorozódtak, mára 5600 megawattot tudnak.
A miniszter rámutatott, hogy napjainkban, a veszélyek korában a világ több pontján is veszélybe került az energiaellátás az elmúlt időszakban, részben az infrastruktúra hiánya és részben az energiakérdések átpolitizálása, átideologizálása miatt. "A veszélyek és a válságok, amelyek minket körül vesznek, jelentős mértékben megnövelik a kölcsönös tiszteletre alapuló, határokon átnyúló energetikai együttműködés jelentőségét" – vélekedett.
Szijjártó Péter nemzet- és gazdaságbiztonsági kérdésnek nevezte a stabil energiaellátást, hangsúlyozva, hogy a régióban minél integráltabb, minél szorosabb együttműködést lehetővé tevő energiarendszerek létrehozása a cél. Kiemelte, hogy 2030-ra Közép-Európában várhatóan 50 százalékkal fog növekedni a kereslet, és Magyarországon a folyamatos beruházási rekordok miatt is egyre nagyobb mennyiségű villamos energiára lesz szükség.
Az ország vezető szerepét méltatta a globális autóipari forradalomban, leszögezve, hogy a nagy német járműgyártók és a keleti beszállítók, a betelepülő akkumulátorgyárak munkahelyek tízezreit teremtik meg és segítenek a növekedés fenntartásában, ugyanakkor jelentősen megnövelik a villamos energia iránti keresletet is.