Orbán lengyel szövetségesének és Tusknak is van miért örülnie és aggódnia

Győzelmet hirdethet a vasárnapi helyhatósági választások után a lengyel kormány legnagyobb ereje, a Polgári Koalíció (KO), de ellenfele, a tavalyi parlamenti választások után ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) is. Más szögből nézve azonban veszítettek is várakozásaikhoz vagy korábbi pozícióikhoz képest, és ez kihathat a júniusi európai parlamenti választásokra is.

A KO koalíciós partnere, a Harmadik Út (TD) – amely az EP-ben a KO-hoz hasonlóan a Fidesz egykori pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) soraiban ül – azonban várakozáson felül teljesített. Emellett két biztos vesztese is van a választásoknak, és ez meghatározza a két főszereplő pozícióját is: az egyik a PiS potenciális szövetségese, a tőle is jobbra álló Konföderáció (Konfederacija), amely a vártnál gyengébben szerepelt, és a szavazatok 7,23 százalékát szerezte meg, amellyel az önkormányzati mandátumok alig 1,1 százalékát kapta, a másik pedig a KO koalíciós partnere, a Baloldal (Lewica), amely 6,32 százalékos szavazati aránnyal a mandátumok nem egészen 1,6 százalékáig jutott.

Április 21-én második fordulót is tartanak majd azokon a településeken, ahol egyik jelölt sem érte el az 50 százalékot.

Donald Tusk kormányfő akár elégedett is lehetne: az általa vezetett KO a 16 vajdaságból 11-ben megszerezte a többséget, a szavazatok 30,6 százalékát kapta, majdnem annyit, mint a parlamenti választásokon – ott 30,7 volt –, amelyen a PiS mögött második helyen befutva, de szövetségeseivel együtt kormánykoalíciót alakíthatott. A 16 vajdaság közül kilencben a legtöbb mandátumot szerezte és koalíciós szövetségesével, a liberális konzervatív, agrárfókuszú TD-vel még további két vajdaságban megszerzik a többséget.

Közben a PiS az eddigi 9 helyett csak 5 vajdaság közgyűlésében (sejmikben) marad többségben, de helyenként ehhez is kell a Konföderáció megfogyatkozott mandátuma. A kép azonban a PiS sikere felől is nézhető: országosan a Jaroslaw Kaczyński vezette párt szerezte a legtöbb szavazatot, 34,27 százalékot.

„A PiS elmondhatja, hogy országosan elsők lettek, ez tény, több mint három százalékponttal a KO előtt végeztek. Sokkal jobban mozgósították a szavazóikat, mint Tuskék” – mondta a Telexnek a Gazeta Wyborcza lengyel lap főszerkesztő-helyettese. Az 51 százalékos részvételi arány országosan a korábbi helyhatósági választásokhoz képest nem volt alacsony, sőt, ez volt az egyik legmagasabb. Ugyanakkor ez jóval elmarad a tavalyi parlamenti választástól, amelyen a választók 74,4 százaléka vett részt.

Wieliński szerint a PiS eredménye valamennyire lendületet adhat a Brüsszellel a Fideszhez hasonlóan előszeretettel hadakozó Kaczyńskinek, akinek kormányzása alatt a jogállamiság leépítésére irányuló lépései miatt Lengyelország sem fért hozzá minden EU-s forrásához. Így az sem kizárt, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon is jobban szerepelhet a párt.

Varsóban a PiS leszerepelt. Polgármesterjelöltje, Tobiasz Bocheński mindössze 23 százalékot szerzett, míg a 2018 óta a főváros élén álló Rafał Trzaskowski 57 százalékkal könnyedén újrázott.

A PiS pozícióit erősíthette volna a Konföderáció, a potenciális partner azonban a tavalyi parlamenti választáshoz hasonlóan most a helyhatóságin is alulteljesített. A konzervatív – ám Lengyelországban különösen meglepő módon az ukrajnai háború értékelését illetően sokszor oroszpártinak tűnő – párt ahogy tavaly, úgy most is 7,2 százalékot ért el, ez azonban kevés helyen volt elég ahhoz, hogy a vajdasági közgyűlések többségét matematikailag a PiS javára billentse.

A Baloldal a másik oldalon számít hasonlóan a választások vesztesének: tavaly 8,6 százalékot szerzett, a mostani helyhatósági választáson viszont mindössze 6,32 százalékot – és ezzel a vajdasági közgyűlések 447 helyéből összesen 7-et kapott. A KO tehát nem járt olyan rosszul a Baloldal gyengébb szereplésével, mint a PiS a Konföderációéval.