Miért szüntette meg Kijev a szankciós listát, amin az OTP is rajta volt?
Ukrajnában a 2014-es Majdan forradalom után megszokottá vált különböző listák és adatbázisok összeállítása, amelyekre szeparatisták, ukránellenes politikát folytató személyek kerültek fel. Az egyik ilyen a Mirotvorec volt, amely személyes adatokat tett közzé és reputációs károkat okozott az érintetteknek.
Az oldal olyan személyekről is posztolt, akikről anonim feljelentések érkeztek, és ezek az információk atrocitásokhoz vezettek. A háború kezdete után új listák jelentek meg, amelyek a nemzetközi szankciók hatására Oroszországban maradó cégeket tartalmazták. A NAZK által összeállított listán 50 cég szerepelt, de ez nem járt automatikus szankciókkal. A lista célja a nyomásgyakorlás volt, kihasználva az információ átláthatóságát és a választás szabadságát.
A listázott cégek között számos európai és amerikai vállalat volt, mint például a Mondelez, Knauf, PepsiCo, METRO, Unilever, Bonduelle, Philip Morris, Syngenta, Ferrero, Westinghouse. Az európai kormányok nyomást gyakoroltak Kijevre a lista eltörléséért. Az OTP bank is szerepelt a listán, de 2023 októberében eltávolították, ami Budapest motiválására szolgálhatott az Ukrajnának nyújtandó támogatás kapcsán.
Az ukrán aktivisták akciói és a negatív információs háttér pénzügyi és reputációs károkat okoztak a listázott vállalatoknak. Kína is jelezte, hogy a kereskedelem Ukrajnával csak a listáról való eltávolítás után folytatódhat. A növekvő nyomásra Ukrajna 2023 március 22-én bejelentette, hogy a NAZK nem vezeti tovább a „háború nemzetközi szponzorairól” szóló nyilvántartást.
A Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola bázisán azonban továbbra is működik a #LeaveRussia platform, amely több mint 3000, Oroszországban működő vállalat tevékenységét elemzi. A háború gazdasági károkat okozott, és a Nyugat egyre inkább kritizálja az ilyen listákat, amelyek a támogató gazdaságokra is negatív hatással vannak.
Az orosz elnökválasztást megelőző napokban számos betörést hajtottak végre Oroszország nemzetközileg elismert területeire ukrán, ukránbarát katonák, orosz forrásból röppent fel a hír, hogy egy alkalommal amerikai UH-60 Black Hawk helikopterek is landoltak Belgorod megyében. Most felvételek is előkerültek, mely alapján úgy tűnik: a hír bármilyen bizarrul is hangzik, igaz. 2024. március 15-én kezdődött az orosz elnökválasztás, az eseményt megelőző bő egy hétben Ukrajnához köthető fegyveres csoportok próbáltak zavart kelteni Rosztov, Kurszk és Belgorod megyékben. Bár a betöréseket többnyire a Putyin-ellenes orosz milíciák hajtották végre, orosz forrásokból felröppent a hír, hogy az ukrán katonai hírszerzés is részt vett a műveletben, ráadásul amerikai UH-60 Black Hawk helikopterekkel repültek be Oroszország területére. A képsorok akár megrendezettek is lehetnének, de Oroszország nem rendelkezik Black Hawk helikopterekkel, és világosan látszik, hogy a Black Hawk landolását egy orosz Orlan-10-es drón rögzítette. Szóval szinte biztosan igaz, hogy az ukrán katonai hírszerzés amerikai helikopterei vitték be Oroszország területére az RDK harcosait. A Black Hawkok egyébként nem amerikai állami adományból származnak, hanem magánszemélyek / magánvállalatok vették meg és adták oda ezeket Ukrajnának. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR vagy GUR) használja őket, két ilyen gépük van összesen. Mivel nem állami adományból származnak, vélhetően nem vonatkozik rájuk az a megkötés sem, hogy nem használhatják őket az ukránok Oroszország területe ellen.