Irán fenyegetőzik a Hormuzi-szoros lezárásával és Izrael elleni támadással
Az iráni haditengerészet parancsnoka kijelentette, hogy Irán képes lenne lezárni a Hormuzi-szorost, ami a világ olajexportjának jelentős részét érintené. A Reuters információi szerint ez a fenyegetés komoly következményekkel járhat, hiszen a szoroson keresztül a világ olajexportjának 40 százaléka halad át. A Brent olajárak egyelőre nem mutatnak jelentős változást, csupán fél százalékos mínuszban vannak.
A Hormuzi-szoros lezárása nem új keletű fenyegetés Teherán részéről, és elméletben felveti egy izraeli-iráni háború lehetőségét is. Egy ilyen konfliktus esetén a két ország közötti nagy hatótávú rakétás küzdelem sem zárható ki, bár a fizikai korlátok miatt ez bonyolult lenne. Izraeli gépeknek vagy Irakon és Jordánián, vagy Szaúd-Arábián keresztül kellene repülniük, ami valószínűtlen, hogy engedélyezve lenne. Azonban Azerbajdzsán, amely jó viszonyt ápol Izraellel, és korábban hírek szerint hozzáférést biztosított Izrael számára több, Irán közelében lévő légibázishoz, alternatív útvonalként szolgálhatna egy esetleges izraeli légicsapás esetén.
Elemzők szerint, ha Izrael támadást indítana Irán nukleáris létesítményei ellen, az olaj ára hordónként akár 150 dollár fölé is emelkedhetne. A Közel-Keleten érzékelhető vészjósló csend arra utal, hogy Teherán esetleg beváltja fenyegetését és fegyveres konfliktusba keveredik Izraellel, miután egyik legmagasabb rangú katonai parancsnokát vélhetően egy izraeli rakétacsapással likvidálták Szíriában.
Bordás Mária, az NKE egyetemi tanára szerint Irán, bár katonailag erős, nyíltan nem merne szembe szállni az atomfegyverekkel rendelkező Izraellel, amely mögött az USA áll. A térségben az amerikaiak politikai és katonai szinten is jelen vannak, de a Biden-adminisztráció a novemberi választásokig nem fog katonai kötelezettséget vállalni.
A gázai-övezetben is feszült a helyzet, ahol az izraeli hadsereg az utolsó nagyobb várost, Rafah-t zárta körbe. A város fontos átkelő, ahol több mint egymillió palesztin menekült rekedt. Bordás Mária szerint Washington nyomására Izrael más belépési pontot szabaddá tett a segélyszállítmányok előtt, de sokan attól tartanak, hogy Izrael mégis megindít egy nagyobb hadműveletet Rafah ellen.
A gázai háborúban Izrael győzelmét várják, de kérdéses, hogy mit kezd majd a rombolással sújtott területtel, ahol az infrastruktúra szinte teljesen megsemmisült. Az NKE egyetemi tanára szerint a helyreállítás lehetséges változatait kell megfontolni.
A műsorban további kérdések is felmerültek:
- Ki volt Mohammad Reza Zahedi parancsnok, aki az izraeli rakétatalálat nyomán halt meg Damaszkuszban?
- Miért kellett meghalnia és kinek akart ezzel az akcióval üzenni Izrael?
- Miért vannak már jó ideje csendben a térség vezető arab államai?
- Miért nem engedi be Egyiptom a területére a határon rekedt több százezer palesztin menekültet?
- Mi történik a még mindig Hamász fogságban lévő mintegy 130 tússzal?
(Borítókép: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)