Párizsi olimpiai fenyegetés: Sztrájkok és egészségügyi reformok lógnak a francia kormány feje felett
Franciaországban a közalkalmazottak szakszervezetei kihasználva a nemzetközi figyelmet, amely az olimpiai játékokra irányul, igyekeznek jobb munkakörülményeket és bónuszokat kiharcolni. A kormány, amely gazdasági nehézségekkel és egészségügyi reformokkal küzd, újra a munkanélküli segélyek rendszerének átalakítását tervezi.
A francia közalkalmazottak, köztük a kórházi dolgozók és buszsofőrök, sztrájkkal fenyegetőznek, amely különösen kellemetlen lehet a kormány számára a nyári párizsi olimpia idején. Sophie Binet, a CGT szakszervezet vezetője szerint a kormánynak fizetnie kell, ha zökkenőmentes olimpiát szeretne. A július 26. és augusztus 11. közötti eseményre mintegy 16 millió ember érkezése várható.
A kormány már jelezte a kompromisszumra való hajlandóságát, amikor Stanislas Guerini francia átalakítási és közszolgálati miniszter márciusban bónuszajánlatot tett. A szakszervezetek azonban többet követelnek, nemcsak a bónuszokat, hanem a munkakörülmények és a fizetések javítását is, valamint a nyári gyermekfelügyelet megoldását említik követeléseik között.
Soós Eszter, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa szerint a párizsi olimpia csak egy apropó, amelyet a szakszervezetek kihasználva próbálnak nyomást gyakorolni az országvezetőkre. A közalkalmazottak szakszervezeti szervezettsége átlag feletti Franciaországban, ami jelentős nyomásgyakorlási képességet biztosít számukra.
A közalkalmazottaknak Franciaországban bizonyos esetekben járnak bónuszok, például éjszakai munka és pihenőnapok esetén, de az ünnepnapok általában nem járnak emelt bérrel, kivéve ha van erre vonatkozó kollektív szerződés. A május 1. kiemelt nap, aki ezen a napon dolgozik, dupla bért kap, és létezik szolidaritási nap is, mint például a pünkösdhétfő.
A francia kormány a munkanélküli segélyezés rendszerének átalakítását tervezi, hogy ösztönözze a franciákat mielőbb új munkahelyet találni. A GDP-arányos költségvetési hiány magas, ezért szükség van a reformra. Macron elnök a munkaerő fejlesztését tekinti kiemelt céljának, és a munkanélküliek száma csökkent az ő elnöksége alatt.
Gabriel Attal miniszterelnök szeretné, ha a munkanélküli segély a jövőben legfeljebb 12 hónapig járna. Jelenleg az 53 év alattiak 18 hónapig kaphatnak segélyt, amely megtoldható extra hat hónappal, ha kevés a munkahely. A kormány fontolgatja a jogosultsági feltételek módosítását is, például a hat hónapos munkaviszony küszöbérték emelését vagy a kétéves időszak rövidítését.
Soós Eszter szerint a rendszeren folyamatosan változtattak az elmúlt években, és egy újabb módosítás valószínűleg nem vezetne nagy közfelháborodáshoz. A megkérdezettek több mint fele egyetért a szigorítással, a legtöbb kritikus hang a baloldali pártok szavazóitól származik.
Ezen kívül Franciaország nemzetközi kapcsolatai is feszültség alatt állnak, miután Stéphane Séjourné francia külügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország nem tartja értelmét annak, hogy bármiről is egyeztessen Oroszországgal, mivel az oroszok szándékosan félremagyarázzák a diplomáciai dialógus során elhangzottakat és hazugságokat terjesztenek. Ez a kijelentés azután hangzott el, hogy a francia és az orosz védelmi miniszterek közötti telefonbeszélgetés után Oroszország több "barokkos, fenyegető" üzenetet is küldött Franciaországnak, és az orosz állami média hergelő hazugságokat tartalmazó jelentéseket adott ki a dialógusról. Franciaország ezért úgy döntött, hogy (ismét) elvág minden egyeztetési csatornát Oroszország felé.
A francia egészségügyi rendszer finanszírozása is komoly kihívásokkal néz szembe. A kormány tervei szerint 5 eurót kellene fizetnie annak a páciensnek, aki indokolatlanul nem jelenik meg a háziorvosnál a megbeszélt időben. Gabriel Attal miniszterelnök szerint ez a lépés azért szükséges, mert nagy az orvoshiány, különösen vidéken, és a kereslet egyre csak növekszik. A páciensek szervezetei viszont jogtalannak tartják a vizitdíj beszedését, és aggódnak, hogy ez az intézkedés ronthatja az orvos-beteg kapcsolatot.
A kormány egészségügyi csomagjában az orvosképzés reformja is szerepel, amelynek következtében megkétszereződhet a pályakezdő orvosok száma Franciaországban. A tervezett egészségügyi reform nem változtat azon a tényen, hogy az egészségügyi rendszer súlyosan deficites, a tavalyi 8,8 milliárd eurós hiány idén várhatóan 11,2 milliárd euróra nő. Az új rendszer szerint a páciens közvetlenül a szakorvoshoz fordulhatna panaszával a háziorvos kikerülésével, és a gyógyszerészeknek lehetővé tennék, hogy maguk írjanak fel egyes gyógyszereket, többek közt antibiotikumokat is.