Mélyül a politikai válság Bulgáriában, a hatodik előrehozott választás jön

2021 óta már a hatodik előrehozott választásra kerül sor Bulgáriában, miután a tavaly májusban alakult kormány csak idén márciusig maradt hatalmon, és a további együttműködésre nem volt lehetőség. A politikai válság megoldása továbbra is kérdéses, mivel a koalíciós lehetőségek jelenleg nem adnak megoldást.

Június 9-én, az Európai Parlamenti választásokkal egy időben tartják meg az előrehozott választásokat Bulgáriában. A nyugatbarát kormánykoalíció, amely a jobbközép GERB, a centrista-technokrata Folytatjuk a Változást! (PP) és a jobbközép Demokratikus Bulgária (DB) koalíciójából állt, felbomlott. Rumen Radev köztársasági elnök közleményében jelentette be az előrehozott választásokat és Dimitar Glavcsevet nevezte ki ügyvivő kormányfőnek.

A GERB–PP–DB koalíció felbomlása múlt hónapban következett be, amikor a PP által jelölt miniszterelnök, Nikolaj Denkov kilenc hónapos megbízatása lejárt, és a koalíciós egyezmény alapján a GERB-nek kellett volna kormányfőt jelölnie.

Marija Gabriel, a GERB-es egykori uniós biztos, a PP-vel és a DB-vel folytatott tárgyalások során nem tudott megegyezni a kormányzás folytatásáról, ami a koalíció végleges felbomlásához vezetett. A GERB a PP-t és a DB-t vádolta meg a kompromisszumkészség hiányával.

Gabriel bemutatott egy lehetséges kormányt Rumen Radev államfőnek, de a PP társelnöke, Vaszilev kijelentette, hogy a GERB nem egyeztetett velük a kormány összetételéről, és így a PP nem fog részt venni a kormány munkájában, sem a parlamentben nem szavazza meg azt.

A technokrata párt, amely a korábbi GERB-kormányok korrupciós botrányai miatt jött létre, a GERB-et és Gabrielt azzal vádolta, hogy

ő csak a maffia új, szép arca Bulgáriában

– utalva a Boriszov és a GERB korrupciós visszaéléseire.

Április 9-én Rumen Radev államfő Dimitar Glavcsevet kérte fel ügyvivő kormányfőnek, és kihirdette az előrehozott parlamenti választások időpontját, amely június 9-én lesz.

A júniusi előrehozott választás Bulgáriában az elmúlt három évben a hatodik parlamenti választás lesz. A 2020-ban kirobbant tüntetések után a GERB-et elsodorta a 2021 áprilisi választás, de azóta csak kétszer alakult meg rendes kormány, amelyek nem töltötték ki a négyéves mandátumukat.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a GERB 27 százalékon, a PP–DB pedig 21 százalékon áll, míg a harmadik helyre a szélsőjobboldali Újjászületés került 14 százalékponttal.

A közvélemény-kutatások alapján valószínű, hogy a parlament megosztott marad, és sem a GERB, sem a PP nem fog tudni többséget szerezni. Így a júniusi hatodik választás után valószínűleg egy hetedik választás is következhet, kivéve ha a GERB és a PP mégis megegyezne.