Az űrpolitika jövője: Tim Marshall elemzése
Az űr meghódítása két szálon fut, és bár az idealista elképzelés szerint közjó, a valóságban az űrverseny a politikai versengés és a profitéhes milliárdosok térnyerésének színtere. Tim Marshall, a geopolitikai bestsellerek szerzője új könyvében, A földrajz jövője című művében az asztropolitikát elemzi.
Az űrverseny 2.0-ban már nemcsak a nagyhatalmak, hanem a techmilliárdosok is fontos szereplők. Marshall szerint az űrpolitika a Földön meglévő ellentéteket tükrözi, és a tömbösödés újraindulásával az Egyesült Államok vezetésével kialakult Artemis-egyezmény, valamint Kína és Oroszország tömbje közötti versengés erősödik. Az 1967-es Világűrszerződés egyetemes közjóként határozta meg a világűrt, de Marshall úgy véli, hogy ez az alapvetés mára inogni kezdett.
A szerző szerint az űrtörvények idejétmúltak, és egy űrkonfliktus aktualizálhatná azokat. Az Aggódó Tudósok Egyesülete szerint több mint nyolcezer műhold kering a Föld körül, ami növeli az űrbéli konfliktusok esélyét. Az első űrháború már az orosz-ukrán konfliktus során megkezdődött, hiszen mindkét fél rendelkezik űrbéli képességekkel, és az ukrán hadsereg Elon Musk Starlink műholdrendszerét is használja.
A műholdak fontossága a mindennapi életünkben kiemelkedő, de a társadalom nem érzi át a sebezhetőségüket. Marshall szerint az űrháborúban az ellenség katonai műholdjai lennének az elsődleges célpontok, de a civil infrastruktúrák elleni támadások is valószínűek.
Az űrversenyben négy súlycsoport van: az elsőbe az Egyesült Államok, Kína és Oroszország tartozik, a másodikba több ország, a harmadikba azok, amelyeknek nincs önálló rakétaindítási képességük, a negyedikbe pedig a több mint száz ország, amelyeknek egyre nehezebb lesz űrbéli jelenlétet kialakítaniuk.
Európa asztropolitikai stratégiáját a belső kihívások bénítják, és az EU sok-sok évvel le van maradva az űrbiztonságpolitika terén. Az EU-tagországok közül Olaszország és Franciaország a legaktívabbak az asztropolitikában.
Az űrverseny show biznisz-oldala is fontos, például a kilövés előtti visszaszámlálás is egy amerikai „különcség”, amelyet Wernher von Braun vezetett be. A magánvállalatok betörése az űrversenybe új helyzeteket teremt, és a technológia általában a hadászat és a törvényhozás előtt jár. A NASA már tárgyalásokat folytat olyan cégekkel, mint a LEGO, a holdbázis első téglájának szimbolikus értékű alapkőletételéről.
Marshall szerint Elon Musk Marsra juttatási terve vágyfantázia, és 2050-ig egymillió embert a Marsra juttatni képtelenség. Az interjúban Marshall a geopolitikai témák mellett az űrpolitika jövőjét is körüljárta.