A Voyager–1 űrszonda hibájának felderítése 24 milliárd kilométer távolságból
A NASA mérnökei felfedezték a Voyager–1 űrszonda hibáját, amely a memóriarendszer egyik chipjének meghibásodásából ered. A probléma megoldása hónapokig is eltarthat.
A Voyager–1 űrszonda 2023 végén kezdett értelmetlen adatokat küldeni a Földre, ami komoly fejtörést okozott a NASA mérnökeinek. A hiba javítása nem kis kihívás, hiszen a kommunikáció az űrszondával 45 órát vesz igénybe, és csak egyetlen rádióantenna képes eljuttatni az utasításokat a 24 milliárd kilométerre lévő eszközhöz.
A NASA szakemberei egy lehetséges hibát azonosítottak, amely a Voyager–1 repülési adatokkal foglalkozó egységének (FDS) működési zavarát okozza. A hiba miatt az FDS nem kommunikál megfelelően a telemetria-modulációs egységgel (TMU), ami zavaros adatok érkezését eredményezte.
A NASA mérnökei az elmúlt hónapokban megerősítették, hogy a Voyager–1 memóriájának körülbelül 3 százaléka sérült, ami magyarázatot ad arra, hogy miért nem volt hatékony az FDS újraindítása. A probléma valószínűleg egyetlen memóriachipet érint.
A kutatók egy poke-parancsot küldtek az FDS-nek, amelynek segítségével a Voyager–1 kikerülheti a memória hibáját. A kapott válaszadatok dekódolása vezetett a hibás memóriachip azonosításához.
A hiba mögött az űrbéli sugárzás állhat, de nem zárható ki az alkatrész elöregedése sem. A Voyager–1 azonban így is túlteljesítette eredeti küldetését, amely a Jupiter és a Szaturnusz vizsgálata volt, és most a mélyűr felé tart.
A javítás nehézségét növeli, hogy az űrszonda 1977-es számítógépes rendszere ma már elavult, így a mérnököknek a kézikönyveket kell tanulmányozniuk a hiba megértéséhez. A szakemberek szerint a hiba kijavítása és az adatküldés helyreállítása néhány hétig vagy akár hónapokig is eltarthat.
A tudományos felfedezések terén más területeken is történtek előrelépések. A Naprendszeren kívüli bolygók vizsgálata során a tudósok most először figyeltek meg egy glóriát a WASP-76b exobolygó légkörében. Ez a jelenség szivárványszínű köröket hoz létre a légkörben, és bár a Földön a víz jelenléte szükséges hozzá, a WASP-76b esetében egy gömb alakú, erősen tükröződő anyagról van szó. Az Európai Űrügynökség (ESA) Characterizing ExOplanet (Cheops) nevű műholdja adatai alapján a kutatók három éven át összesen 23-szor figyelték meg a jelenséget, amelyet korábban csak a Vénusz légkörében sikerült megfigyelni.