Ősi parazitát rejtő borostyán a kréta korából
A Kínai Tudományos Akadémia Nanjingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói egy 99 millió éves borostyánban találtak egy ősi galandféreg részleges testfosszíliáját Mianmarban, ami a Jurassic Parkot idéző felfedezés.
A paraziták szinte minden élő ökoszisztémában megtalálhatók, de a földtani feljegyzésekben ritkán maradnak fenn, különösen a parazita férgek esetében. A laposférgek közé tartozó galandférgek (Cestoda) minden fontosabb gerinces csoportot megfertőznek, de fosszilis emlékeik csak elvétve kerülnek elő, például a perm korszakból származó cápakoprolitban talált peték formájában.
Ritka fosszilis emlékek
A galandférgek fosszilis emlékei rendkívül ritkák, mivel lágy szöveteik és endoparazita életmódjuk miatt nehezen maradnak fenn. Dr. Bo Wang, a kutatóintézet munkatársa szerint ez nagyban akadályozza az ősi paraziták evolúciójának megértését. Az új felfedezésű fosszília különleges külső és belső jellegzetességeket mutat, amelyek a mai tengeri elasmobranchák parazitáinak, a trypanorhynch galandférgeknek a csápjaira hasonlítanak. Cihang Luo, a kutatóintézet doktorjelöltje szerint ez a lelet a legmeggyőzőbb laposféreg testfosszília, amely bizonyítja, hogy a borostyán képes megőrizni a féreg belső szerkezetét.
A kutatók mikro-CT segítségével fedezték fel a fosszília spirálisan futó hosszanti szerkezetét, ami összhangban van a trypanorhynchák invaginált csápjával. Dr. Wang elmondása szerint a borostyán képes megőrizni a helminták, így a galandférgek belső szerkezetét geológiai korszakokon át.
Egy lehetséges forgatókönyv
A borostyánban talált tengeri endoparazita mellett egy pikkelyes rovar nimfa és egyes növényi elemek is fennmaradtak, ami arra utal, hogy a gyanta szárazföldi környezetben záródott le. A borostyánban található homokszemcsék arra utalnak, hogy a fosszíliát homokos környezetben zárta be a gyanta. A kutatók szerint a galandféreg gazdatestét valószínűleg egy dagály vagy vihar sodorta partra, és egy szárazföldi ragadozó vagy dögevő széttépte, amikor a gyanta a gazdatestet és a féreg egy részét magába zárta.
A tanulmányuk erősíti azt a hipotézist, hogy a kachini borostyán partközeli környezetben rakódott le, és rávilágít a borostyánkő kutatásának fontosságára a paleoparazitológiában. A kutatás eredményei a Geology folyóiratban jelentek meg.