Az Egyesült Királyság háborús felkészültsége és külpolitikája kérdéses

Volt védelmi miniszterek szerint az Egyesült Királyság nem áll készen egy háborúra, azonban a miniszterelnök-helyettes ezt vitatja, miközben volt diplomaták a külügyminisztérium radikális átalakítását sürgetik.

A Guardian szerint a volt védelmi miniszterek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság társadalma nem áll készen egy esetleges háborúra. James Heappey, aki nemrég távozott a védelmi miniszteri posztról, arra szólította fel a kormányt, hogy tegyenek többet a konfliktusra való felkészülés érdekében. Ben Wallace, Heappey korábbi főnöke is csatlakozott hozzá, és úgy vélekedett, hogy a kormányzatban vannak, akik reménykednek abban, hogy a fenyegetések egyszerűen megszűnnek.

A Munkáspárt a helyzetet „riasztó beismerésnek” tartja, és kritizálja a konzervatív kormányt, amiért nem veszik elég komolyan az ország védelmét. Ezzel szemben Oliver Dowden, a miniszterelnök-helyettes, visszautasította ezeket az állításokat, és kijelentette, hogy a kormány minden területen lépéseket tesz a biztonság érdekében. Dowden a BBC-nek nyilatkozva említést tett a Nemzeti Kiberbiztonsági Központról és a gazdasági biztonság védelmében hozott döntésekről.

Heappey a Sunday Telegraph hasábjain hívta fel a figyelmet arra, hogy az Egyesült Királyság lemaradt szövetségesei mögött a háborús felkészültség terén, és hogy más országok már megerősítették állampolgáraik felkészültségét. A konzervatív kormányzatot az elmúlt közel 15 évben a honvédelem elhanyagolása miatt bírálják, és a Munkáspárt ezt a témát kívánja felhasználni a közelgő választásokon. Ráadásul nem csak az ellenzék, hanem a kormányzat saját tagjai is nyomást gyakorolnak Rishi Sunak miniszterelnökre, hogy növelje a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára.

A brit külpolitika és diplomácia terén is változásokat sürgetnek volt vezető brit diplomaták és tisztviselők, akik szerint a brit külügyminisztériumot meg kellene szüntetni, és helyébe egy új nemzetközi ügyekért felelős tárcát kellene létrehozni. A BBC által ismertetett javaslat szerint a jelenlegi külügyminisztérium elitista, a múltban ragadt, és nehezen tudja ellátni a megbízatását. A programtervet többek közt Lord Sedwill volt kabinettitkár, Moazzam Malik, a külügyminisztérium volt főigazgatója, valamint Tom Fletcher, korábbi nagykövet és külügyi tanácsadó jegyzi.

Az új minisztériumnak szélesebb feladatkörrel kellene rendelkeznie, amely a hagyományos külpolitika mellett a kereskedelemmel, a segélyezéssel, a fejlesztéssel és a klímaváltozással kapcsolatos stratégiák koordinálásával is elősegíthetné Nagy-Britannia jólétét és biztonságát. A korábbi tisztviselők szerint a kormánynak kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy a nemzeti jövedelem 1%-át a nemzetközi politikai prioritásaira fordítja.

A diplomaták szerint a brit külpolitikának csapatjátékosnak és szerényebbnek kell lennie, és példát vehetne Kanadától, Norvégiától vagy Svájctól. Rishi Sunak szóvivője azonban visszautasította a bírálatot, és a Downing Street közölte, hogy a miniszterelnök nem ért egyet azzal, hogy a külügyminisztérium elitista lenne, és azzal sem, hogy a gyarmati korszakból származó festményeket el kellene távolítani.