A lengyel helyhatósági választások utóhatásai
A lengyel helyhatósági választásokon a kormánykoalíció pártjai nem érték el a várt eredményeket, ami változásokat idézhet elő a kormányzati struktúrában, és vita alakult ki a két hónap múlva esedékes EP-választások stratégiáját illetően.
Az IPSOS exit poll adatai szerint a Jog és Igazságosság (PiS) 33,7 százalékos, míg a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) 31,9 százalékos eredményt ért el a vasárnapi választáson. A részvételi arány 51,33 százalék volt, ami jelentősen alacsonyabb a tavalyi parlamenti választások 74,38 százalékos részvételénél.
Varsóban Rafal Trzaskowski főpolgármester, a KO jelöltje már az első fordulóban győzött 57,4 százalékos eredménnyel, de Krakkóban, Wroclawban és Rzeszówban második fordulót kell tartani. Trzaskowski nem zárta ki, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson.
Donald Tusk miniszterelnök a választási eredményeket kommentálva kiemelte a városokban elért rekordgyőzelmet és az aggodalmat a fiatalok demobilizációja miatt. A Harmadik Út (TD) és a Baloldal (Lewica) jelentős veszteségeket szenvedett, előbbi 13,5, utóbbi 6,8 százalékos eredménnyel zárta a választást.
A KO titokban a PiS feletti győzelemmel számolt, de az elmaradás változásokhoz vezethet a koalícióban. Władysław Kosiniak-Kamysz, a Lengyel Néppárt (PSL) vezetője szerint nélkülük nincs győzelem a PiS felett, de kritikát fogalmazott meg a Baloldallal szemben. A baloldali politikusok szerint az abortuszról szóló vita elhalasztása vezetett a fiatalok távolmaradásához.
Az EP-választások előtt még nyitott kérdés, hogy milyen konstrukcióban indulnak a kormánypártok. A KO és a PSL közötti EPP-szövetségről szóló híreket Kosiniak-Kamysz cáfolta. A KO számára egy másik lehetőség a Baloldal felkérése lehet egy közös listára, vagy akár egy teljes egybeolvadás.
A PiS a választási eredményekkel időt nyert, és a politológus Rafał Chwedoruk szerint a párt még mindig megelőzi a Polgári Platformot, ami késlelteti a párton belüli változásokat. Azonban a területi közgyűlések szintjén a PiS fájó veszteségeket szenvedett el, hiszen 16-ból csak 6 vajdaságban szerzett többséget.
A települések méretét tekintve a választás is egyértelműen kirajzolja a város–vidék-ellentétet: míg a nagyvárosok többségét a KO vitte, a kistelepülések a PiS szavazói maradtak. Gdańskban a Tusk-párt jelöltje, Aleksandra Dulkiewicz még a varsói polgármesternél is nagyobb győzelmet aratott: 62,3 százalékot szerzett.
2025 tavaszán elnökválasztás következik, ami döntő jelentőségű voksolás lesz a kormány mozgástere szempontjából. Rafał Trzaskowski varsói polgármester 2020-ban szűken kikapott az elnökválasztáson Andrzej Dudával szemben, de most nagy valószínűséggel ismét a KO jelöltje lesz a 2025 tavaszán esedékes államfőválasztáson – a mostani eredménye mindenképpen megerősíti az ebbéli várakozásokat. Mivel az elnöknek a legtöbb törvényt illetően vétójoga van, a PiS által jelölt Duda pedig ezt nem is rest használni a Tusk-féle parlamenti többséggel szemben, a kormánynak fontos lenne az első számú közjogi méltóság posztjának megszerzése, hogy maradéktalanul keresztül tudja vinni akaratát. Az még kérdés, hogy ki lesz a PiS jelöltje, Duda ugyanis két ciklust követően nem indulhat újra.