Bóka János kritikája az EU politikájával szemben
Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az Európai Unió nem játszott konstruktív szerepet Európa békéjének és biztonságának helyreállításában, és kudarcot vallott több területen is.
Bóka János a közösségi oldalán megosztott bejegyzésében kifejtette, hogy az EU nem tudott segíteni a tagállamoknak gazdaságuk válság utáni újraindításában, és nem erősítette meg a globális versenyképességét. A miniszter szerint az Európai Unió nem volt képes megfékezni az illegális migrációt, és nem nyújtott kellő támogatást a tagállamoknak a külső határok védelmében.
Bóka János emellett azt is kifogásolta, hogy Brüsszel magára hagyta az európai gazdákat, és az ukrán oligarchák oldalára állt. A miniszter szerint az uniós intézményeken belüli korrupció és összeférhetetlenség ellen sem lépett fel az EU, ehelyett az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja.
Bóka János felhívta a figyelmet arra, hogy 2024 változásokat hozhat az EU-ban. A miniszter szerint szükség van a változásra, hogy az EU a béke és a versenyképesség felé forduljon, tisztességes versenyfeltételeket biztosítson az európai gazdáknak, és megőrizze az élelmiszer-ellátás terén az EU szuverenitását. Bóka János úgy véli, hogy a magyar elnökség hozzájárulhat ezeknek a céloknak a megvalósításához az év második felében.
A közelmúltban azonban új fejlemények is felmerültek az EU gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Lengyelország pénzügyminisztériuma szerint az ország a GDP 5,1%-os hiányával számíthat arra, hogy az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indít ellene. Az EU-ban egy tagállamot túlzottdeficit-eljárás alá vonnak, ha a hiány meghaladja a GDP 3%-át, és ebben az esetben évente legalább 0,5%-kal kell csökkenteniük a hiányukat. A koronavírus világjárvány és az ukrajnai konfliktus miatt 2020 és 2023 között ezeket a szabályokat ideiglenesen felfüggesztették.
Lengyelország államháztartásának hiánya 2023-ban előzetes adatok szerint elérte a GDP 5,1%-át, és a magas hiány oka többek között az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó kiadások növekedése, mint például a hadsereg modernizálása, az energiaválság hatásainak kezelése és az Ukrajnából érkező menekültek támogatása. Az EU költségvetési szabályainak legfrissebb reformja szerint 2025-től négytől hét évig terjedő időszakban kell egyenletesen csökkenteniük a tagállamoknak hiányukat és adósságukat, ha végrehajtanak bizonyos reformokat és beruházásokat az Unió által prioritásként kezelt területeken.
A lengyel pénzügyminisztérium információi szerint összesen 13 uniós tagországgal szemben indíthatnak túlzottdeficit-eljárást, és ezek között lehet Magyarország is.