A megújuló energia piacának jövője bizonytalan a változó szabályozás miatt
A hazai megújuló energiák piaca jól teljesít, azonban a jogszabályi változások kiszámíthatatlanságot okozhatnak, ami befektetői bizonytalansághoz és gazdasági károkhoz vezethet.
A megújuló energiák terén tapasztalható előrelépés ellenére a szabályozási környezet változása lassíthatja a tranzakciókat, különösen 2024 januárjától, amikor a magyar állam elővételi jogot létesít a Magyar Villamos Művek Zrt. számára, ha a potenciális vevő külföldi illetőségű. Ez a változás különös felkészülést igényel a piaci szereplők részéről.
A naperőművek beépített teljesítménye tavaly több mint 1600 megawattal nőtt Magyarországon, ami minden korábbi évet felülmúló bővülést jelent. Az összes kapacitás mintegy 60 százalékát a nagyobb erőművek adják, összesen 3379 megawattal. Az Energiaügyi Minisztérium a Napenergia Plusz Program keretében több mint 27 ezer háztartás napelem és energiatároló telepítését támogatta, míg az ipari vállalatok számára kiírt pályázatra is nagy volt az érdeklődés. A kormány 400 megawattal tervezi növelni az ipari méretű energiatároló egységek kapacitását, de az igény ennek több mint a duplája.
Az elővételi jog gyakorlásának részletei egyelőre nem ismertek, ami további konzultációkat és egyeztetéseket igényelhet a döntéshozókkal.
A szabályozási bizonytalanságok hatása
Az energiajogász, Tóth Máté szerint az elővételi jog bevezetése önmagában nem tűnik veszélyesnek, de a szabályozási bizonytalanság kiszámíthatatlanságot okozhat. A befektetők hosszú távon fektetnek be a projektekbe, és a csatlakozási pontokon sorban állnak a kapacitásért, miközben jelentős pénzügyi biztosítékokat helyeznek el.
A finanszírozás helyzete
A finanszírozó bankoknak pozitív tapasztalatai vannak a naperőmű-projektek hitelezésével, de a hitelkockázatok csökkentése érdekében alapos átvilágítást igényelnek, és általában elvárják, hogy a tranzakcióban érintett kapacitás 70-80 százalékára legyen érvényes villamosenergia-vásárlási szerződése az erőműnek.
A jogalkotó lépései és a hálózati kapacitások
Tóth Máté szerint a jogalkotó lépései érthetőek, mivel a hálózati kapacitások szűkösek, és a már megvalósult 6000 MW-nyi naperőmű projekt a hálózat határait feszegeti. Azonban a megújuló energia szektorban a szabályozási bizonytalanság komoly ország-kockázati szituációkat idézhet elő, és a befektetők a kockázatokat beárazzák, vagy rosszabb esetben elállnak a befektetéstől.
A hálózati csatlakozás bizonytalanságai
Jelenleg nem ismert, hogy a hazai és külföldi fejlesztők milyen szabályok szerint kapnak majd hálózati csatlakozáshoz szükséges „műszaki gazdasági tájékoztatókat”. A szélerőművek esetében például egy csatlakozási térséget jelölnek ki, de a korábbi szabályozásnak megfelelően előkészített projektek sorsa bizonytalan. A szabályozási bizonytalanságokat mihamarabb kezelni kell, mert gazdaságilag mérhető és azonosítható aggályokhoz vezethetnek.
A szabályozási kockázatok jelentős felár mellett, potenciális jogvitákkal és befektető-védelmi perekkel fenyegetnek, miközben a hálózati szűk keresztmetszetek és a feszültség- valamint frekvenciaszabályozás maga is komoly kihívások elé állítja a megújuló villamosenergia-szektort. A jogalkotó feladata a rendszer robusztusságának erősítése lenne, nem a bizonytalanság növelése.