Az asztma kezelésének újragondolása szükséges?

Brit tudósok szerint a jelenlegi asztma kezelési módszerek nem megfelelőek, és változásokra van szükség a betegség hatékonyabb kezelése érdekében.

Az asztmás betegek légútjai különösen érzékenyek a különböző allergénekre, mint például a pollenek, háziállatok szőre és a testmozgás. Ennek következtében a légutak sejtjei begyulladnak vagy megduzzadnak, ami köhögést, sípoló légzést és légszomjat okozhat.

A jelenleg használt gyógyszerek és inhalátorok képesek csökkenteni a gyulladást és segítenek a légutak nyitva tartásában. Azonban az ismétlődő rohamok maradandó hegesedést és a légutak beszűkülését eredményezhetik, amit hörgőszűkületnek nevezünk.

A londoni Kings College kutatói a Science folyóiratban arról számoltak be, hogy az asztmás rohamok során a légutakat körülvevő simaizom összehúzódása miatt károsodás lép fel, és minden egyes rohammal csak súlyosbodik a helyzet. Az eddig használt gyógyszerek nem képesek megtörni ezt az ördögi körforgást.

A kutatóintézet jelenleg egy új megelőzési módszer kifejlesztésén dolgozik, amelyhez egereket és emberi tüdőszövet mintákat használnak. A vizsgált lehetséges megelőző kezelések között szerepel a gadolínium nevű elem, amely az előzetes eredmények szerint segíthet, legalábbis egereknél. Azonban még évekig tarthat, mire kiderül, hogy ez a módszer elég biztonságos és hatékony-e az emberek kezelésére is.

Az Egyesült Királyságban az asztma több mint ötmillió embert érint, minden 12. felnőttet és minden 11. gyermeket. Magyarországon a legutóbbi, 2019-es statisztikák szerint 300 ezer regisztrált beteg volt, és további becslések szerint még 150 ezer ember életét keserítheti meg a betegség.