Mi lesz velünk a GPS nélkül?
Ez az a műholdjel, aminek megszűnése a szó szoros és átvitt értelmében is földre vinné a gazdaságot. A függőség komoly aggodalmakat gerjeszt, de fejlesztések nyomán alternatívák sora jelenhet meg a következő években.
A modern civilizáció erősen függ a műholdas szolgáltatásoktól, különösen a GPS-től, amely nélkülözhetetlen a napi élet számos területén, többek között a katonai és civil időmérésben, a pénzpiacok szinkronizálásában, a távközlésben és az automatizált mezőgazdasági gépek irányításában. A GPS-műholdak elleni támadás napi egymilliárd dolláros kárral járna, és évekig tartana a helyreállítása.
Az Egyesült Államokban aggodalmakat váltott ki egy hírszerzési értesülés, amely szerint Oroszország atomfegyvert tervez az űrbe telepíteni.
A jel története
A Navstar GPS rendszert az amerikai hadügyi tárca indította 1973-ban, az első műholdat 1978-ban indították, és a 24 tagú konstelláció 1993-ban állt össze teljesen. A GPS elődei a 60-as és 70-es években fejlesztett rendszerek voltak, amelyek tapasztalataiból és technikájából építkezett a Navstar.
A GPS sebezhetősége ismert, rádiós zavarással lokálisan védekezhető, és a civil vevőkbe is építenek zavarás elleni technikát. Az elmúlt években több ország is tesztelt műholdgyilkos fegyvereket.
Ukrán tanulságok
Az amerikai kormányzat már Barack Obama idején megkezdte az alternatív műholdrendszer kiépítésének tervezését, de a projekt Donald Trump elnöksége alatt sem kapott elegendő költségvetési forrást. Joe Biden kormányzása alatt az amerikai közlekedési minisztériumon keresztül magáncégeket kerestek az alternatív rendszer kiépítésére.
A New York Times szerint az Egyesült Államok lemaradóban van, mivel Kína intenzíven fejleszti saját navigációs infrastruktúráját, egy földalatti optikai kábelekből és állomásokból álló időjel adó és navigációs rendszert épít.
Az amerikai haditengerészet és a légierő a második világháború alatt kifejlesztett rádiós helymeghatározó rendszert, a Lorantot is használja, amelyet az Egyesült Államok 2015-től az eLoran chip méretű reinkarnációján dolgozik.
A NIST és egy Satelles nevű magáncég alacsony földkörüli pályán keringő műholdakat állítana át idő és navigációs jelek sugárzására, amelyek erősebb jeleket bocsátanak ki, és nehezebben zavarhatók.
Kína a Beidou rendszerét 13 000 műholdból álló rendszerrel tervezi megtámogatni, és az Egyesült Államok is dolgozik egy saját alacsony földkörüli pályán keringő rendszeren.
Az amerikai űrhaderő hallgat a műholdelhárító képességeiről, de ismert, hogy egy M-code nevű alternatív precíziós navigáción dolgoznak.