Oroszország kibertámadásokat indított Európa ellen
Az orosz hackertámadások célkeresztjében az európai vasúti hálózatok és a kritikus infrastruktúrák állnak, amelyek destabilizálhatják az Európai Uniót – figyelmeztet Martin Kupka, a Cseh Köztársaság közlekedési minisztere.
A Financial Times beszámolója szerint Oroszország több ezer kísérletet tett arra, hogy beavatkozzon az európai vasúti hálózatokba az EU destabilizálása és a kritikus infrastruktúra szabotálása érdekében, mondta Martin Kupka. Ezek a támadások azóta történtek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 februárjában elrendelte Ukrajna teljes körű lerohanását.
A támadások következtében a jegyrendszerek működésképtelenné váltak, ami súlyos balesetekhez vezethetett volna. Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége már tavaly márciusban figyelmeztetett az oroszbarát hackercsoportok által végrehajtott jelentős kibertámadásokra, amelyek a balti államokat és Romániát is érintették, és a vasúti társaságok ellen egyre nagyobb arányban történtek támadások, elsősorban Oroszország ukrajnai inváziója miatt.
A cseh NUKIB kiberbiztonsági ügynökség is jelezte az energia- és közlekedési ágazatot fenyegető növekvő veszélyeket. A České dráhy válaszul megerősítette digitális infrastruktúrája védelmét, és Csehország jogszabályt hozott, amely lehetővé teszi a kiberbűncselekményekkel vagy az emberi jogok megsértésével gyanúsított külföldi szervezetekkel szembeni fellépést. Kupka szerint a České dráhy is azt közölte a kormánnyal, hogy egyre több kibertámadás érte a digitális infrastruktúráját, ezért folyamatosan erősítenie kell a kiberbiztonságát.
Prága egyre keményebben lép fel az orosz befolyásolási kampányokkal szemben. Ennek egyik leglátványosabb intézkedése a Voice of Europe nevű médium elleni fellépés volt. Az oroszbarát propagandát folytató oldal elleni eljárásnak magyar politikai vonatkozása is van, miután kiderült, hogy magyar politikusok is kaphattak pénzt a Kreml narratívájának terjesztéséért, egy lapértesülés szerint még egy NKA által támogatott orosz propagandaoldal ellen is nyomoz a kémelhárítás.
Kupka arról is beszélt, hogy Prága egy olyan nagysebességű vasútvonal építését tervezi, ami négy óra alatt kötné össze Berlint, Prágát és Bécset. A beruházásnál korlátozzák bizonyos külföldi cégek pályázati lehetőségeit is: „Ez nem olyan, mint egy tiltás, de mi inkább az európai cégeket preferálnánk… A digitális alkatrészek és a jelzőrendszerek esetében is határozottan korlátozást követeltünk meg, mivel ez a kritikus infrastruktúra része”. A vonal az első a nagysebességű vasúti projektek sorában, amelyek végső soron Közép-Európát kötnék össze Ukrajnával, Moldovával és a Nyugat-Balkánnal.