Az EU szigorítása és a magyar megoldások

Az Európai Unió döntése értelmében hat év múlva csak károsanyag-kibocsátásmentes épületek építhetők az unióban, ami komoly kihívást jelent a tagállamok számára. Magyarország azonban rendelkezik a szükséges erőforrásokkal és tudással, hogy megvalósítsa ezt a váltást, ráadásul a hazai mezőgazdasági növények felhasználásával.

Az Európai Parlament márciusi szavazása után 2030-tól új szabályok lépnek életbe az épületek energiafogyasztására és károsanyag-kibocsátására vonatkozóan. A közhatóságok épületeire ez a szabályozás már 2028-tól érvényes lesz, bizonyos épülettípusok azonban mentesülnek alóla. Az intézkedés célja az EU energiafogyasztásának és üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése, valamint a karbonsemlegességi célkitűzések felgyorsítása. A tagállamok az épület teljes életciklusára vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik alapul a szabályok teljesítéséhez.

Borka Árpád, a MAKÉSZ elnökségi tagja szerint Magyarország képes teljesíteni az új uniós előírásokat anélkül, hogy külföldről kellene importálnia terméket, technológiát és tudást. A magyar mezőgazdasági növényekből előállítható karbonnegatív építőanyagok már ma is rendelkezésre állnak, de a megvalósításhoz állami segítségnyújtásra és ösztönzőkre van szükség.

Az ipari kender termesztése és feldolgozása Magyarországon évtizedekkel ezelőtt kiemelkedő jelentőséggel bírt, és ma is számos termék előállítására alkalmas, különösen az építőiparban. A kenderből készült termékek biológiailag lebomlóak, ellentétben a kőolajból készült műanyagokkal. A kendertermesztés terén Magyarország évszázados múlttal rendelkezik, és a talaj minőségét is javítja.

A MAKÉSZ alelnöke kiemelte, hogy a természetes építőanyagok, mint például a kender, hozzájárulhatnak az egészséges otthonok megteremtéséhez és a klímavédelmi célok eléréséhez. A modern építőanyagok egészségre gyakorolt káros hatásai miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elismerte a betegépület-szindrómát, amely az épületekkel összefüggésbe hozható civilizációs betegségeket jelenti.

Magyarországon már elérhető a kender-mészbeton technológia és a kendertégla, amelyek környezetre gyakorolt hatása pozitív, és teljesítik az EU 2030-ra előírt kötelező direktíváját. A kenderből készült otthonok hőszigetelése túlteljesíti az energetikai előírásokat, és mentesek a betegépület-szindrómától.

Két hektár kenderből egy 100 négyzetméteres családi ház építhető fel, és a hazai lakásállomány megújításához szükséges új lakóegységek megépítéséhez elegendő kender áll rendelkezésre. A kendertermékekből történő építkezés ráadásul olcsóbb lehet, mint a jelenlegi technológiák által megvalósult épületek.