Aggasztó képződmények a Bajkál-tó mélyén

Tavaly nyáron a szibériai Bajkál-tó fenekén robotizált merülő eszköz segítségével korábban ismeretlen iszapvulkánokat és azok által okozott repedéseket, deformációkat fedeztek fel.

A Live Science beszámolója szerint a robot a tó északnyugati partján, a Malaja Kosa-öbölben és a Gorjacsinszkaja-öbölben merült le, és 100-165 méter mélyen találta meg az iszapvulkánokhoz köthető elváltozásokat. A kutatók már tudták, hogy a tóban vannak iszapvulkánok, de a most felfedezett formációk aggodalomra adnak okot, mivel közel helyezkednek el egy partmenti törésvonalhoz.

A tó fenekén észlelt friss kitörések arra utalhatnak, hogy a régióban földrengés várható. Az iszapvulkánok a mélyebb geológiai folyamatok felszíni megnyilvánulásai, és a feltörő iszap és gázok eredményeként jönnek létre.

Okszana Lunina, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa szerint a Bajkál-tó északnyugati partjánál található kráterek aktivitása arra utalhat, hogy a közeli törésvonal aktív lehet, és a régióban korábban már voltak erős földmozgások.

A robotizált eszköz által detektált rétegek intenzíven töredezettek voltak, agyaggal, puha üledékekkel és kitört lerakódásokkal borítva. A mintegy 130 méter mély krátereket nagy mennyiségű iszap töltötte fel, ami friss kitörésre utal. A kutatók olyan kőzeteket is megfigyeltek, amelyeket feltehetően a feláramló iszap és gázok löktek ki.

A Gorjacsinszkaja-öböl mélyén, mintegy 160 méterrel a felszín alatt, a kutatók több száz apró, kúp alakú krátert találtak, amelyek 5 centiméter magasak és átmérőjűek voltak, és élővilágukban rákok, csigák és szivacsok hemzsegtek.

A sekélyebb vizekben egy lejtőn haladva a kutatók számtalan iszapvulkánra bukkantak, amelyek normál esetben csak mélyebb vizekben alakulnak ki. Ezeket a helyi iszapvulkánokat jellemzően gázhidrátok táplálják, amelyek instabillá válhatnak azokban a régiókban, ahol tektonikus folyamatok zajlanak.

A fenti jelenségek és a környezeti változások figyelemmel kísérése különösen fontos lehet, tekintettel arra, hogy az orosz Távol-Keleten található Habarovszk városában nemrég sugárfertőzés veszélye miatt vészhelyzetet hirdettek. A sugárzást egy lakott területtől 2,5 kilométerre található távvezeték-oszloptól mérték, ami felhívja a figyelmet a környezeti kockázatokra és a szükséges biztonsági intézkedésekre. A veszélyhelyzetet a város egy területén észlelt "sugárzó forrás" miatt hirdették ki, és a sugárzás szintjét a következő két napban figyelemmel kísérik, valamint kivizsgálják a sugárzás forrását.

Ezen kívül, az oroszországi Murmanszk régióban egy férfi, Andrej Bidanov gyomron szúrta a kormányzót, Andrej Csibiszt, aki súlyos, de stabil állapotban van egy egyórás műtét után. A támadót a kormányzó testőre megsebesítette, és őrizetbe vették. Bidanov 42 éves vasutas, apatyiti lakos, aki ellenszenvet érzett a kormányzó iránt, és állítása szerint egy hang utasította a fejében a támadásra. Bidanov ellen hivatali személy elleni emberölési kísérlet címén indult büntetőeljárás. Csibiszt megoperálták, és egy videóban azt mondta, hogy fel fog épülni.

A környezeti és társadalmi incidensek sorában egy újabb esemény is helyet kapott, amikor a volgográdi területi bíróság 10 hónap kényszermunkára és 10 százalékos jövedelemmegvonásra ítélte a szamarai Alena Agafonovát a nácizmus rehabilitálása miatt. Emellett 2 évre eltiltották a közösségi média használatától is. Agafonova azért került a hatóságok célkeresztjébe, mert egy Insta-sztoriban úgy tett, mintha megcsiklandozná a sztálingrádi csata hőseinek állított 85 méteres Hív a szülőföld emlékmű melleit, cirkuszi zenét dúdolva, anélkül, hogy hozzáért volna a szoborhoz. Agafonovát februárban vették őrizetbe, amikor hazatért Oroszországba, és egy kormánypárti blogger feljelentése nyomán indult ellene eljárás.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint nemcsak a Rosztovi területen található morozovszki légibázisra mértek csapást, hanem három másik orosz légibázist is sikeresen megtámadtak. A közlés szerint délelőtt az ukrán fegyveres erőkkel közösen dróncsapást mértek az oroszországi Szaratovi területen lévő Engels-2 légibázisra, ahol három Tu-95MSZ stratégiai bombázó vélhetően jelentős károkat szenvedett, és hét orosz katona vesztette életét. Találat érte a krasznodarszki régióban lévő jejszki orosz katonai repülőteret is, ahol két Szu-25-ös teljesen megsemmisült, és négy katona halt meg. Ezenkívül drónok támadtak meg egy katonai repülőteret Kurszk városában is, erről részleteket nem fedett fel a hírszerzés.