A hazai szélerőmű-fejlesztés jövője és a radaros aggályok
A magyarországi szélerőmű-fejlesztések jövőjéről és a katonai radarokkal kapcsolatos problémákról egyre több információ lát napvilágot. A MAVIR a Portfolio cikkében tisztázott bizonyos részleteket, míg a kormány a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálatát végzi, amely továbbra is jelentős megújuló energia vállalásokat tartalmaz. A radaros szakma azonban továbbra is aggódik a szélerőművek és a katonai radarok közötti kölcsönhatások miatt.
A villamosenergia-rendszer üzemeltetéséért felelős MAVIR a Portfolio cikkében tisztázott néhány részletkérdést a szélerőművekkel kapcsolatban. A kormány jelenleg a Nemzeti Energia- és Klímatervet felülvizsgálja, amelyben a napenergia marad a legjelentősebb hazai megújuló technológia, és 2030-ra a beépített kapacitás felét naperőművek adhatják.
A kormány reményei szerint a megújuló energia aránya a termelésben is folyamatosan nő, és 2030-ra elérheti a 29 százalékot. A tervek szerint 2030-tól a hosszított üzemidejű Paks I. és a frissen épített Paks II. reaktorok is működhetnek, bár ez szakmai körökben kérdéses. A terv továbbá 1500 MW földgázos kapacitás megépülését is előirányozza, és a hálózat fejlesztését is kulcsfontosságúnak tartja a megújuló energia fogadására.
A szélenergia esetében a villamosenergia hálózat jelenlegi alacsony fogadókészsége miatt csak korlátozott új csatlakozási lehetőségek állnak rendelkezésre. A MAVIR szerint azonban több befektető, több különálló szélerőmű-parkja is megépülhet Északnyugat-Magyarországon, Győr környezetében. A jelenlegi 330 MW szélkapacitás mellett a 2030-as vállalás 1000 MW, így az új projektek összkapacitása legalább 670 MW lesz.
A magánpiac szkeptikus a kormány korábbi döntéseivel kapcsolatban, mivel a napenergia támogatása mellett a szélenergiát évekig nem támogatták, és ezt ma már nehéz korrigálni. A szélerőművek telepítésénél a katonai radaroktól tartandó távolság is problémát jelent, amelyet a szakma indokolatlannak tart, de a radaros szakma ezt cáfolja.
A szélerőművek a primer radaroknak okoznak a legtöbb zavart, amelyek a légi irányításban biztonsági védőhálóként funkcionálnak. A katonák számára a primer radar a fő felderítő eszköz, és a szélturbinák minél közelebb vannak a radarhoz és minél magasabbak, annál valószínűbb, hogy gondot okoznak.
A probléma megoldásaként a radarok fejlesztése is szóba jöhet, a háromdimenziós radarok pontosabb információt adnak és jobban szűrik a hamis célokat. A modern technika lehetővé teszi a repülőgépek és a szélturbinák megkülönböztetését, de a fejlesztések költségei még magasak lehetnek a kisebb országok számára.