Az Ukrajnának szánt gigaösszegű támogatás több NATO-tagnál is kiverte a biztosítékot
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a Kijevnek nyújtott katonai segély kiszámíthatóbbá tétele azt üzenné Moszkvának, hogy nem nyeri meg az ukrajnai háborút. Ennek érdekében teljesen új Ukrajna-politikával állt elő, amelyet azonban a NATO tagállamai nem fogadtak kitörő örömmel.
Öt évre szóló, 100 milliárd eurós alap létrehozása jelentősen csökkentené az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek politikáját és bizonytalanságát, a katonai szövetségnek pedig nagyobb súlyt kell vállalnia a fegyverek biztosításában Kijev számára Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint.
Hosszú távon megbízható és kiszámítható biztonsági segítséget kell biztosítanunk Ukrajnának, hogy kevésbé támaszkodjunk az önkéntes hozzájárulásokra, helyette inkább nagyobb mértékben a NATO-kötelezettségekre – mondta Jens Stoltenberg.
Stoltenberg óvatosan fogalmazott, és Donald Trumpot, a Republikánus Párt elnökjelöltjét nem említette név szerint, de aggasztónak tartja, ami Washingtonban történik. A 60 milliárd dolláros katonai segélyről szóló törvényjavaslat a Republikánus Párt egyes képviselői és Donald Trump ellenállása miatt elakadt a Kongresszusban.
A főtitkár egyértelműen kijelentette, hogy az Egyesült Államok késlekedésének minden egyes nap következményei vannak a csatatéren.
A főtitkár terve azonban felforgatná a NATO jelenlegi szerepét. A szövetség 32 tagjának többsége katonai és pénzügyi támogatást is nyújt Ukrajnának az Egyesült Államok által vezetett Ramstein-formátumon keresztül.
A koordinációban és támogatásnyújtásban betöltött erősebb NATO-szerep egy lehetséges módja annak, hogy úgy vessünk véget a háborúnak, hogy Ukrajna érdeke érvényesüljön – fogalmazott a főtitkár.
Ukrajna támogatása nem függhet a nemzeti politikától
A terv célja, hogy Ukrajna támogatása kevésbé függjön a nemzeti politikától, lehetővé téve a kelet-európai ország számára a hosszú távú tervezést. A NATO-tagoknak gazdaságuk méretének megfelelően kellene hozzájárulni a 100 milliárd eurós alaphoz. Ez csökkentené az Egyesült Államokra háruló pénzügyi terhet, és aláásná Trump azon érvelését, hogy az európai szövetségesek nem a súlyuknak megfelelően járulnak hozzá Ukrajna segélyezéséhez.
A terv nehézsége, hogy a NATO Ukrajna-politikájának ilyen radikális szintű megváltoztatásához valamennyi tag jóváhagyására szükség van. Farah Dakhlallah, a NATO szóvivője szerint a miniszterek egyetértettek abban, hogy előrelépésre van szükség az Ukrajnának nyújtott segélyek koordinálásában, a megbeszélések valószínűleg a júliusi washingtoni csúcstalálkozóig folytatódnak.
A terv nem nyűgözött le mindenkit
Bár kommunikációs szinten nagyon erős Ukrajna támogatása a Nyugaton, az első reakciók alapján a terv egyáltalán nem aratott elsöprő sikert. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint támogatják a NATO főtitkárának az Észak-atlanti Szövetségen belül Ukrajnáért tett erőfeszítéseit.
Egy NATO-tisztviselő szerint Törökország is támogatja az ötletet, miközben Annalena Baerbock német külügyminiszter is azt a véleményt osztja, hogy elengedhetetlenek a megbízható és hosszú távú struktúrák létrehozása Ukrajna megsegítése érdekében.
Az ötletet azonban legalább ennyien ellenzik is. Egy névtelenségbe burkolózó diplomata szerint a 100 milliárd eurós számot hallva több miniszter a szemét forgatta.
Veszélyes olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani – figyelmeztetett Hadja Lahbib, Belgium külügyminisztere.
Egyes nyugat-európai országok aggódnak, hogy a javaslat által a NATO számára biztosított pénz és hatalom aláásná az Európai Unió nagyobb szerepvállalásra tett erőfeszítéseit.
A NATO-javaslat kérdések sorozatát veti fel. Kulcskérdés, hogy miből finanszíroznák a pénzügyi alap létrehozását.
A támogatók és az ellenzők csoportja mellett megfigyelhető egy harmadik csoport is, amely nem zárkózik el Ukrajna nagyobb mértékű támogatásától, ugyanakkor úgy gondolják, hogy további információkra van szükség a végleges álláspontjuk kinyilatkoztatása előtt.
Üdvözöljük a kezdeményezést, és látnunk kell a gyakorlati szempontokat és a részleteket – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter szerint ki kell számolni, mekkora pénzügyi támogatásra van szükség Ukrajnának, majd ezt követően kell gondolkodni, hogyan is lehetne megszerezni az ehhez szükséges pénzt.
„Magyarország a »legoroszbarátabb« NATO-ország”
A Politico elemzése szerint Magyarország a „legoroszbarátabb” NATO-ország.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a NATO csak védelmi szövetség.
Magyarország elutasít minden olyan javaslatot, amely offenzív szövetséggé alakítaná át, mert ez az eszkaláció súlyos veszélyéhez vezet – mondta a találkozó előtt.
Stoltenberg azzal érvelt, hogy az Ukrajna felfegyverzésével és finanszírozásával kapcsolatos nagyobb biztonság megteremtése egyértelmű üzenetet küld a Kremlnek.
Magyarország következetesen kitart álláspontja mellett
A magyar kormány álláspontja a háború óta világos: ellenzi Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását, és mielőbbi tűzszünetre és békekötésre szólít fel. A kormány oroszbarátként aposztrofált álláspontja miatt feszültség van Magyarország és nyugati szövetségeseink között. A visegrádi országok gyakorlati együttműködése az orosz–ukrán háború kitörése óta sokat romlott. Az EU-vezetők 2023. december 14-i csúcstalálkozóján Orbán Viktoron kívül minden uniós vezető támogatta Ukrajna uniós csatlakozását.
Orbán Viktor az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatás ellen is harcolt, ám ezt végül február 1-jén megszavazták az EU vezetői. A többi tagállam már decemberben megszavazta volna a támogatást, de a magyar miniszterelnök vétózott. Értesülések szerint Orbánt végül a tagállamok egy kisebb csoportja győzte meg arról, hogy ne akadályozza Ukrajna támogatását.