Óvatosan a fájdalomcsillapítókkal
A Semmelweis Egyetem kutatói szerint a túlzott mennyiségben vagy rendszeresen szedett nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav, súlyosbíthatják bizonyos betegségek tüneteit, és akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhatnak.
A Semmelweis Egyetem közleményében arra figyelmeztetnek, hogy a leggyakrabban használt fájdalomcsillapítók, az úgynevezett NSAID-ok (non-steroidal anti-inflammatory drugs) befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ami negatívan hathat az alapbetegségre. Szélsőséges esetben ezek a gyógyszerek akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhatnak. A kutatócsoport többéves projekt keretében vizsgálja, hogyan okozhatják ezek a gyógyszerek a bél mikrobióta egyensúlyának felbomlását, amit diszbiózisnak neveznek. A bélrendszerben élő több mint 100 milliárd mikroorganizmus, mint például baktériumok, vírusok és gombák, elengedhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez.
Dr. Zádori Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője szerint már régóta ismert, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők túlzott szedése felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. A kutatók most arra keresik a választ, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében, melyet csak részben ismerünk.
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők a világ egyik leggyakrabban használt gyógyszercsoportjába tartoznak, naponta több mint 30 millió ember szedi őket. Dr. Zádori elmondása szerint a krónikus ízületi gyulladásos betegségek, mint például a reumás ízületi gyulladás esetében, a betegeknél gyakori a bél mikrobióta egyensúlyának felborulása, és több olyan baktérium elszaporodása, amelyet összefüggenek ezen betegségek kialakulásával és tüneteik súlyosbodásával.
A szakirodalom áttekintésével arra a következtetésre jutottak, hogy a bakteriális eltérések hasonlóak az NSAID-ok által okozottakhoz, ami hozzájárulhat a betegségek súlyosbodásához és korlátozhatja a gyógyszerek terápiás hatását. A docens szerint nehéz elválasztani az ok-okozati tényezőket, mivel az NSAID-ok által generált és az alapbetegséghez kapcsolódó folyamatok oda-vissza hatnak egymásra.
A kutatócsoport több mechanizmust is feltételez a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott diszbiózis hátterében, többek között a bélnyálkahártya-gyulladást, a bél pH-értékében, motoros aktivitásában vagy epesav összetételében beálló változásokat, valamint az NSAID-ok antibakteriális tulajdonságait.
A NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, és legtöbbször enyhe gyulladást okoz, amelynek tünetei nehezen észrevehetők, mint például a hasi fájdalom, hasmenés, esetleg vérszegénység. Ritkán, súlyosabb esetekben azonban bélperforációhoz is vezethet. A bél mikrobióta alapvető szerepet játszik a szervezet működésének szabályozásában, és befolyásolja többek között a cukor és az energia egyensúlyát, segít az immunrendszer működésében, és szabályozza a bélfal érzékenységét és mozgását.
Dr. Zádori szerint az egyéni különbségek miatt nem lehet általánosítani, hogy milyen adag NSAID szedése és mennyi idő után károsíthatja a bélflórát. A mikrobióta összetétele számos egyéb faktortól is függ, beleértve a beteg életkorát, életmódját és egészségi állapotát. A Gasztrointesztinális Munkacsoport jelenleg azt is vizsgálja, hogyan lehet az NSAID-ok káros hatásait kivédeni vagy ellensúlyozni, például cannabinoidokkal, melyek hatékonyak lehetnek egyes bélproblémák kezelésében, mint az irritábilis bélszindróma. A kutatási projekt 2021-ben kezdődött és 2025-ben ér véget.
A mikrobiom kifejezés egyre elterjedtebb a köznyelvben az életmóddal, diétákkal, egészségmegőrzéssel foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló tanulmányok hívták fel a figyelmet. A mikrobióta sejtekből áll, a sejtekben pedig megtalálható a DNS, aminek egy meghatározott szakasza a gén. A mikrobióta sejtjeinek génállományát nevezzük mikrobiomnak.