NATO-főtitkár és Magyarország: Ellentétes álláspontok az ukrán támogatásról és a főtitkári posztról
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára élesen bírálta az Egyesült Államokat, és szóba hozta Magyarországot, valamint Orbán Viktor miniszterelnököt az ukrajnai fegyverszállítások kapcsán. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország nem támogatja a NATO koordinációs szerepének növelését az ukrajnai helyzetben, és egy román NATO-főtitkárt szeretne látni a szervezet élén.
A NATO tagállamainak külügyminiszteri találkozóját követően Stoltenberg kemény szavakkal illette az Egyesült Államokat, amiért késlekednek az ukrán haderő utánpótlásával, és emiatt Ukrajnának takarékoskodnia kell a lőszerrel. A NATO főtitkára szerint az amerikai Kongresszus több mint fél éve nem tudott egyezségre jutni az Ukrajnának biztosított fegyverszállítmányokról, ami hátrányosan érinti az ukránokat a harctéren.
Stoltenberg felszólította Amerikát, hogy ne késlekedjenek tovább Ukrajna utánpótlásával, különös tekintettel arra, hogy az amerikaiak többsége még mindig támogatja az Ukrajnának való fegyverküldést. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO nem kíván katonákat küldeni Ukrajnába, de támogatni kívánja az országot az orosz támadás alatt. Stoltenberg szerint lehetséges megoldást találni Magyarország aggályaira és konszenzust elérni Ukrajna támogatásának kérdésében.
Szijjártó Péter azonban más álláspontot képvisel: Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében. A miniszter szerint a kormány célja Magyarország megóvása a háborútól, és fontosnak tartja, hogy a NATO ne legyen részese a fegyveres konfliktusnak. Szijjártó figyelmeztetett, hogy a NATO koordinációs szerepének erősítése közelebb viheti a szervezetet a háborúhoz.
A NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján Szijjártó közölte, hogy Magyarország nem vesz részt a koordinációs szerep tervezésében, sem a műveletekben, sem ezek finanszírozásában. Ezzel szemben Stoltenberg szerint a NATO-nak hosszú távú katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, és a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania. A főtitkár úgy véli, ezzel üzenik Moszkvának, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, és ideje lenne ennek megváltoztatásának, különösen mivel a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik. A miniszter szerint Magyarország támogatja az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítését, és reméli, hogy ez a következő főtitkár személyében is megmutatkozik majd. Szijjártó elutasította Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök jelöltségét, mondván, hogy nem bíznak olyan személyben, aki korábban Magyarország térdre kényszerítéséről beszélt. A miniszter üdvözölte Klaus Iohannis román elnök jelöltségét, mint közép-európai jelöltet, és hangsúlyozta, hogy itt lenne az ideje annak, hogy a NATO-nak közép- vagy kelet-európai főtitkára legyen.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint nem vesz részt a fegyverszállításokban és nem küld katonákat az ukrajnai háborúba. "Egyetlenegy magyar katona sem fog részt venni ilyen feladatokban, s a magyar adófizetők pénzét sem használhatják ezekre a célokra" - fogalmazott. A miniszter úgy vélekedett, hogy a NATO washingtoni csúcstalálkozóján sem fog Ukrajna meghívást kapni, ezért inkább pótcselekvésről van szó a javaslattal, csak annak "nagyon veszélyes és drága".
Szijjártó Péter Magyarországot megbízható és fontos szövetségesnek nevezte, amit szavai szerint tanúsít az is, hogy a védelmi kiadások szintje már tavaly átlépte a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát, és ezt akkor még mindössze nyolc tagállam teljesítette. Ennek kapcsán leszögezte, hogy hazánk jól teljesít annak vonatkozásában, hogy a katonai büdzsé húsz százalékát fejlesztésekre fordítja.
"Ezenkívül erőnkön felül veszünk részt a nemzetközi missziókban is, több mint 1750 katona szolgál ma különböző nemzetközi missziókban" - közölte, kiemelve, hogy a magyar légierő pilótái és repülőgépei jövőre visszatérnek a Baltikumba, ahol immár negyedjére fognak légtérvédelmi feladatokat ellátni. "Nem egy egyedi dolog ez, hiszen folyamatosan biztosítjuk a légtérrendészeti feladatokat Szlovénia és Szlovákia légterében is" - mutatott rá, emlékeztetve a nagy hazai hadiipari fejlesztésekre is.
A miniszter érintőlegesen arra is kitért, hogy Magyarország a keleti fenyegetettség mellett délről a migrációs kihívással szembesül, amelynek egyik fő kiváltó oka a terrorizmus, ezért a kormány fontosnak gondolja, hogy a NATO szövetségként járuljon hozzá a globális erőfeszítésekhez ezen a téren. Illetve tudatta, hogy délután kétoldalú tárgyalást fog folytatni kanadai és ukrán kollégájával is.
Az ukrán haderő tüzérségi lőszerhiánya továbbra is súlyos probléma, amelyet a Csehország által kezdeményezett tüzérségilőszer-beszerzési projekt sem tudott megoldani. A projektben részt vevő 20 ország ellenére eddig csak 300 ezer lőszerre elegendő forrást sikerült begyűjteni a korábban ígért 800 ezer helyett. Jan Lipavsky cseh védelmi miniszter szerint ez a hiányosság különösen aggasztó, mivel Oroszország késő tavasszal, kora nyáron átfogó offenzívára készül Ukrajna ellen, és a lőszerutánpótlás késlekedése komoly hátrányt jelenthet az ukrán haderő számára.