Macron önjáró politikája meglepetést okoz
Emmanuel Macron francia elnök bizalmas beszélgetésekben próbálta meggyőzni Joe Biden amerikai elnököt és Olaf Scholz német kancellárt, hogy a Nyugatnak a „stratégiai kétértelműség” álláspontját kellene képviselnie Oroszországgal szemben.
Macron szerint a Nyugatnak nem kellene többé „vörös vonalakról” beszélnie, amelyeket nem kíván átlépni, hanem olyan üzeneteket kellene küldenie a Kremlnek, amelyekből nem derül ki egyértelműen, milyen lépésekre lenne hajlandó az ukrajnai háború esetében. Ez a hozzáállás radikális eltérést jelentett volna az amerikai és a német állásponttól, amelyek kerülni igyekeznek minden olyan cselekedetet, ami provokálná Moszkvát vagy eszkalálná a konfliktust. Biden és Scholz is ellenezte az irányváltást, mivel az eszkalációhoz vezethetne, és megosztottságot szülhetne a NATO-szövetségesek között.
A párizsi csúcstalálkozón Macron meglepetést okozott szövetségeseinek azzal, hogy kijelentette: nem szabad kizárni semmilyen opciót, még a NATO-katonák Ukrajnába küldését sem. Macron az ukrajnai háború kezdete óta jelentős változáson ment keresztül; kezdetben rendszeresen tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, de mára az egyik legnagyobb héjává vált. Hangsúlyozza, hogy Európának nem szabad a szuperhatalmak vazallusává válnia, és saját katonai képességeit kell kiépítenie, különösen azzal a félelemmel szembenézve, hogy Donald Trump újra elnök lehet az Egyesült Államokban.
Macron a francia közvéleményt is felkészíti arra, hogy lehetséges egy közvetlen konfrontáció Moszkvával, és olyan képeket is közzétett, amelyeken egy bokszzsákot ütöget. Azonban a februári kijelentése végül ellentétes hatást váltott ki: több NATO-tagállam is világossá tette, hogy nem küld katonákat Ukrajnába, így a „vörös vonalak” nyilvánvalóvá váltak.
A Kreml kihasználja a megosztottságot, és egy belső jegyzőkönyv szerint diplomáciai és befolyásolási kampányt indított, hogy felerősítse a Macron álláspontjával kapcsolatos szakadékot, és gyengítse a közvélemény Ukrajna iránti támogatását. A cél, hogy Macront kalandornak állítsák be, aki katonai konfrontációt idézhet elő a Nyugat és Oroszország között.
Macron a februári találkozó előtt állt elő terveivel Biden és Scholz előtt, aki nyilvánosan kénytelen volt visszautasítani az elképzelést. Scholz megpróbálta lebeszélni Macront a NATO-katonák Ukrajnába küldésének bejelentéséről, de Macron mégis megtette. Másnap Scholz a közösségi médiában kijelentette, hogy nem lesznek európai vagy NATO szárazföldi csapatok Ukrajnában.
2022 óta először történt meg, hogy a francia védelmi miniszter, Sebastien Lecornu telefonon egyeztetett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel. A megbeszélés fő témája a Crocus City Hall elleni terrortámadás és a terrorizmus elleni fellépés volt. Franciaország felajánlotta Moszkvának, hogy készek „intenzívebb egyeztetéseket” folytatni a terrorizmus elleni harcról, illetve koordinálni a „fenyegetés elleni hatékony küzdelemről.” Lecornu hangsúlyozta, hogy Párizsnak semmilyen bizonyítéka nincs arról, hogy a terroristáknak bármi közük volt Ukrajnához, és elítélte Oroszország területszerző háborúját. Az egyeztetés különösen érdekes fényt vet Macron politikájára, aki egyre keményebben próbál fellépni Oroszországgal szemben az ukrajnai háború kapcsán, és a francia kormány már katonákat akar küldeni Ukrajnába.