Amerikai-japán védelmi együttműködés: új szintre léphetnek a kapcsolatok

Az Egyesült Államok és Japán a védelmi ipar területén való együttműködésük megerősítéséről állapodhatnak meg a közelgő, április 10-i csúcstalálkozón.

Joe Biden amerikai elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök várhatóan a következő hét szerdáján találkozik az Egyesült Államokban, ahol a két ország közötti védelmi és biztonsági kapcsolatok kerülhetnek terítékre. A találkozón különböző testületek létrehozásáról is döntés születhet, amelyek a kétoldalú együttműködés koordinálását hivatottak ellátni. A tervek szerint a megállapodások a lőszergyártástól kezdve a repülőgépek és hajók fejlesztésén és gyártásán át számos területet érinthetnek.

A Fehér Ház a Nikkei Asia szerint azt tervezi, hogy Japán hadiiparát szorosabban integrálja a nyugati fegyvergyártásba. Ez az együttműködés tovább erősítheti a két ország szövetségét, amelyet elsősorban Kína növekvő befolyása motivál. Peking haderőfejlesztése és a védelmi költségvetésének emelkedése aggodalmat kelt az amerikai vezetésben, melynek saját hadiipara különböző kihívásokkal, például munkaerőhiánnyal és korlátozott gyártókapacitással küzd.

Az amerikai hadiipar problémáira válaszként tervezik kihasználni Japán ipari kapacitásait. Az együttműködés első lépéseként az amerikai hadihajók karbantartását és javítását tervezik japán gyárakban elvégezni, amivel csökkenthető a nyugati nagyhatalom iparának terhelése. Ezt a lépést még nem ismerték el hivatalosan, de a piaci szereplők a következő heti találkozó után várják a bejelentést. Kezdetben a térségben telepített hajók javítása kerülhet sorra Japánban, de később ez kiterjedhet más régiókban állomásozó amerikai járművekre is.

Elemzők szerint az együttműködés részben Tajvan elleni kínai invázió esetére készülő válaszlépéseket is tartalmazhat. A hajók így nem kényszerülnének több ezer kilométeres utazásra a javításokhoz, és Washington Japánban gyártatna le olyan lőszereket is, amelyekkel feltölthetné a saját raktárkészleteit. A Fehér Ház jelentős részben Ukrajnába és Izraelbe küldte a kritikus lőszereket, és a hadiipar nem tudott kellő gyorsasággal reagálni a megnövekedett igényekre.

A két ország közötti szorosabb hadiipari együttműködés azonban még törvényi akadályokba ütközhet, mivel mindkét államban szigorú szabályozások vonatkoznak a védelmi ipari tevékenységek kitelepítésére.