A holland gázmezők sorsa és a levegőminőség egészségügyi hatásai
A holland parlament felsőháza, a szenátus elhalasztotta a szavazást a Groningen gázmezők végleges bezárásáról, mivel több garanciát követeltek az ország energiabiztonságára vonatkozóan.
A holland kormány korábban úgy döntött, hogy fokozatosan leállítja a gáztermelést a földrengések miatt, és tavaly októberben teljes leállást ígért, egy évig tartó vészhelyzeti működőképességgel, majd az infrastruktúra lebontásával. Azonban idén januárban a hideg időjárás miatt ideiglenesen újraindították a termelést, és a kormány törvényjavaslatot terjesztett elő a termelés idén októberi végleges megszüntetésére, amit az alsóház támogatott. A szenátus azonban több információt követelt a törvényben arról, hogy a leállítás nem veszélyezteti-e az ország gázellátásának biztonságát.
A NOS napilap szerint a groningeni lakosok és politikusok megdöbbenéssel és csalódással reagáltak a szavazás elhalasztására, ami nem segít a nemzeti politikába vetett bizalmuk helyreállításában. René Paas groningeni királyi biztos szerint a múltban is az ellátás biztonságára hivatkoztak, miközben a földrengések ellenére folytatták a gázkitermelést.
A gázmezőkön a hatvanas évek óta folyik a kitermelés, amelyből jelentős bevétel származott az államkasszába és a NAM társaság tulajdonosai, a Shell és az ExxonMobil számára is. Egy parlamenti különbizottság jelentése szerint az állam és az olajvállalatok évtizedeken át figyelmen kívül hagyták a groningeni lakosok biztonságát, ami több mint 1600 földrengést és jelentős épületkárokat eredményezett. A kormány kártérítést ajánlott fel a károsult térség számára.
Egy új holland kutatás rávilágított arra is, hogy a rossz levegőminőségű területeken élő emberek - például utak vagy gyárak közelében - nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg koronavírussal, és tüneteik súlyosabbak lehetnek. Ez több kórházi kezeléshez és halálesethez vezethet. A RIVM közegészségügyi intézet, az utrechti és a Wagening egyetemek, valamint a regionális egészségügyi hatóságok által végzett tanulmány szerint a légszennyezés nem játszik közvetlen szerepet a koronavírus terjedésében, de súlyosbítja a légzőszervi megbetegedéseket. A kutatók a járvány első évét vizsgálták, mielőtt az embereket beoltották volna, és megállapították, hogy a rosszabb levegőminőségű területeken élő emberek nagyobb valószínűséggel fertőződtek meg, kerültek kórházba vagy haltak meg. A koronavírus szempontjából az állattartás okozta levegőszennyezés mutatta a legkárosabb egészségügyi hatást. Azokban a régiókban, ahol a levegő minősége rosszabb volt az átlagnál, összesen 400-800 haláleset megelőzhető lett volna, ha a levegő az átlagosnak megfelelő tisztaságú lett volna. Tisztább levegővel 1100 kórházi kezelés is megelőzhető lett volna a kutatók szerint.