A magyarok pénztárcája szavazott 2023-ban, az elapadó családi kasszák hatására a lakosság az előző évben erőteljesen behúzta a kéziféket fogyasztás terén, ami az előző évre vonatkozó kiskereskedelmi adatokon is jól látszik. Bár éves bázison még csökkenést mért a KSH, hónapról hónapra jobbnak tűnik a helyzet a boltokban.
– közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,4 százalékkal bővült az előző hónaphoz viszonyítva.
• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,3 százalékkal nagyobb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,4 százalékkal emelkedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,5 százalékkal csökkent.
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,0 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,5 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,7, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 6,0, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 8,9, a használtcikk-üzletekben 15 százalékkal kisebb lett.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,7 százalékkal csökkent.
• Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene – az üzemanyagár-sapka bázishatásának megszűnése miatt – 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos havihoz képest.
• A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,2 százalékkal nőttek.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,5 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.
A 2023-ban látható visszaszoruló fogyasztás nem véletlen.
Tavaly nem csak Magyarország, de egész Európa gazdasági nehézségekkel küzdött. Ám az egész kontinenst sújtó inflációs nyomás Magyarországra gyűrűzött be leginkább: tavaly minden hónapban Európa legmagasabb inflációs rátáját tudhatta magáénak az ország (17,6 százalékos volt 2023-ban a fogyasztóiár-index éves átlaga), miközben a reálbérekben több mint egy éven keresztül folyamatos csökkenést mértek.
Az infláció leginkább az élelmiszerárakban csúcsosodott ki, több hónapon keresztül volt 40 százalék felett az élelmiszerárak éves bázison történő emelkedése.
Ez, illetve a lakosság elapadó pénztárcája nem a legjobb kombináció, ez pedig a boltok forgalmában (is) csapódott le. A havi szinten már a második egymást követő hónapban mutatott volumenbővülés azonban már a fényt jelentheti az alagút végén.
– értékelt Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a havi bázisú forgalomemelkedést emelte ki.
– közölték.
Az adatokat tekintve az is pozitívumként emelhető ki, hogy az előző évhez képest decemberben mindössze 0,2 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom, ami egyrészt a legkedvezőbb eredmény volt 2023-ban, másrészt jelentős előrelépést jelent a novemberi 5,4 százalékos éves alapú csökkenéshez képest is – tették hozzá.
Kiemelik az olyan kormányzati intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás, amiknek köszönhetően a tárca szerint decemberre 5,5 százalékra, 2024 elejére pedig 4 százalék körüli szintre csökkenhetett az infláció.
Az infláció mérséklődésével és a reálbérekben bekövetkezett fordulattal párhuzamosan a fogyasztói bizalom a háború előtti szintre ugrott vissza, így megnyílhat a tér az óvatossági motívum fokozatos oldódására.
Idén a növekedés helyreállítása a cél.
– zárta kommünikéjét a minisztérium az Index cikke szerint.
Kiemelt fotó: Pixabay
