Frisshirek.hu: Az év Ismeretterjesztő Tudósa címet kaptad meg nemrég, mit kell erről a díjról tudni, kik kaphatják meg és miért?

Boldogkői Zsolt: A Tudományos Újságírók Klubja adományozza azoknak a szakmai pályájukon is sikeres kutatóknak, akik tudományos ismeretterjesztéssel foglalkoznak. Olyan ismert emberek kapták eddig meg a díjat, mint Simonyi Károly, Csányi Vilmos, Freund Tamás és Venetianer Pál. Az utóbbi időben voltak évek, amikor senki nem kapta meg a kitüntetést.

FH: A díj mellé egy speciális ajándékot is kaptál, egy kisbolygót neveztek el rólad, merre található az objektum, hol kereshetik a hobbi-csillagászok?

B.Zs.: A kisbolygóm az úgynevezett aszteroida-övben helyezkedik el, a Mars és a Jupiter pályái között. Az átmérője Margit-szigetnyi méretű (2,5 km), de a kerülete, lévén három-dimenziós égitest, nyilván nagyobb (7,9 km). A felszíne pedig 19,6 km2. A lényeg, hogy komoly gondokat okozna, ha ütközne a Földdel. Az értéke 113,3 milliárd dollár, amit nem tudom, hogyan számoltak ki, főleg, hogyan lehetne értékesíteni, akár kicsit áron alul is.

FH: A covid kapcsán is nagy zűr volt a fejekben, a konteók elterjedtével, hogyan tudsz küzdeni az áltudományok és a fake news ellen?

B.Zs.: A társadalomnak van egy józan gondolkodású rétege. Olyan emberekről van szó, akik nem értik ugyan a szakmai hátteret, de fel tudják ismerni a simlisséget és a logikátlan, pusztán a negatív érzelmekre ható szövegeket, és akik jobban bíznak a tudományban és annak képviselőiben, mint az átverőkben. Ők a valódi célközönsége a tudományos ismeretterjesztésnek. Az álhírek és a dezinformáció évtizedeiben élünk, az áltudományok pedig a virágkorukat élik, ezért manapság különösen nehéz küzdeni ezek ellen. Ennek fő oka az, hogy igen sok ember nem kíváncsi az igazságra, hanem az irracionalizmus foglyává válik különféle pszichológiai okok miatt, mint pl. a csoporthoz tartozni akarás, az érdek, a félelmek stb. A tudatlanság és a nem kellő szintű intelligencia, hajlamosító tényezők ugyan, de a pszichével még a képzett elme is nehezen képes szembeszállni. Sokan úgy vélik, hogy a tények bemutatásával és racionális érveléssel szinte mindenki meggyőzhető. Nem ez a helyzet. Az átvertek ragaszkodnak az átveréshez, vásárolják a hatástalan szereket és támogatják az alternatív szerek gyártóit. Ilyenkor hatósági fellépés szükséges az ilyen termékekkel, a gyártókkal és a forgalmazókkal szemben. Még komolyabb a helyzet, amikor nem csak magunkat, hanem másokat is veszélyeztetünk, pl. egy járvány esetén. Ilyen esetekben bizonyos szabadságjogok korlátozása is megengedett. Én nem csupán tudományos ismereteket terjesztettem, hanem sürgettem a szakmai szervezeteket, a hatóságokat, sőt a politikát is nyilvánosan és háttérbeszélgetések útján is, hogy tegyék meg a kötelező lépéseket bizonyos esetekben. Talán, nem volt mindez teljesen hatástalan. 

FH: Miért fontos számodra a tudományos ismeretterjesztés?

B.Zs.: Normálisan az ember célokat tűz maga elé, amit szeretne megvalósítani az életében. Ezek nem csupán egyfajta ’öncélú bakancslisták’, hanem olyan dolgok, amikkel másoknak segít az ember, egyfajta társadalmi szerep.  A tudomány szakmám, én ehhez konyítok valamelyest, ezért adja magát a helyzet. Egy társadalom működésében számos anomália fordul elő, melyeknek gyakran a fő oka az, hogy a társadalom irányítói nem értik és nem tisztelik eléggé a tudományt, vagy ha valamelyest igen, akkor a felvilágosító munka helyett követik a ’néplelket’, ami gyakran téves úton bolyong. Ezért lenne fontos, hogy a szakma hallassa a hangját, ne csak suttogva, hanem kiabálva. Sajnos, még csak nem is suttogunk, hanem csendben vagyunk. Sokán támadják, gúnyolják és intrikálják belülről azt, aki nem ezt teszi, de szerencsére jóval nagyobb mértékű a támogatás.

FH: Igazi díjhalmozó lettél, a MOK és Szeged városa is elismerte már a tevékenységed, gondolom ez visszaigazolás a tudományos-és ismeretterjesztő munkád kapcsán?

B.Zs.: Közel 12 éve végzek szisztematikusan egyfajta közéleti tevékenységet. Ez eleinte csupán tudományos ismeretterjesztés volt, később viszont már nem csak szakemberként nyilvánítottam véleményt fontos társadalmi kérdésekben, hanem állampolgárként, értelmiségiként, humanistaként, ateistaként és a tolerancia jegyében is. A tudományos érvelést és a civil véleményt természetesen megpróbáltam mindig elkülöníteni. És igen, az első tíz évben nem nagyon kaptam hivatalos elismerést, hacsak azt nem számítom, hogy rengeteg konferenciára hívtak ilyen apropóból, és a helyi lap, a Délmagyarország a Hét Emberének választott. A győri Petz Aladár kórház tüntetett még ki Nyári László Nívódíjjal 2016-ban az ismeretterjesztő tevékenységemért. Aztán hirtelen több elismerésben is részem lett: a Magyar Orvosi Kamarától megkaptam a „Közösségért díjat”, Szeged városától pedig a „Pro Urbe díjat”. Most pedig, a szakma és a civil társadalom után, az újságíró közösség is megtisztelt az elismerésével.   

FH: Az internet „mindent tudó” világában, érdemes küzdeni? Hiszen mindenki, mindent jobban tud, legalább is sokan azt gondolják.

B.Zs.: Előzőleg említettem, hogy a meggyőzhetetlen embereket nem próbálom meggyőzni, hanem különféle társadalmi szervezeteket próbálok ambicionálni, hogy ők lépjenek fel az érdekükben és védjék megőket, illetve, pl. pandémia esetén másokat védjenek meg tőlük. A Facebook oldalamról sajnos folytonosan tiltani kell embereket, gyakran tömegesen, mert ha bizonyos oldalakon megosztják valamilyen megnyilvánulásomat, azonnal támadnak. Sajnos, nem tisztelik még az olyan megosztásokat sem, melyekben egy baráttól veszek végső búcsút nyilvánosan.

FH: Általában képes egy tudománnyal foglalkozó, jól képzett szakértő hatékonyan fellépni az áltudományok ellen?

B.Zs.: A hatásnak sokféle módja és célközönsége van. Például, az egyetemen is oktatom ezt a problémát egy nagyon népszerű, választható kurzus keretében. Míg korábban a hallgatók egy jelentős része hitt az áltudományos-alapú terápiák hatásosságában, ma már nem ez a helyzet. A jövő orvosainak és kutatóinak a hozzáállása alapvető jelentőségű. A közhangulatra való hatás is nagyon fontos.

FH: Mivel foglalkozol mostanában, milyen szakterületek érdekelnek? Gondolkodtál már egy álhíreket eloszlató, tudományos ismeretekkel alátámasztott könyv megírásán?

B.Zs.: A szakmai karrierem során igen sokféle, egymástól távolálló tudományterülettel foglalkoztam. A populáció ökológiától a növényi sejtgenetikán és az agykutatáson át a molekuláris genetikáig. Jelenleg elsősorban víruskutatással foglalkozom, melynek célja nem csupán a vírusok megismerése, hanem ezeket a szervezeteket alapvető genetikai mechanizmusok megértéséhez modellként is használjuk. Egy ilyen könyvet már írtam, „Hiénák a betegágy körül” címmel. Ebben a témában jelenleg nem tervezek könyvet írni. Egy 3 éves terv keretében szeretnék a vallásról írni egy részletes, sokoldalú elemzést, nem csupán magyarul.

Fotó: Facebook