Az államháztartás pénzügyi helyzete mellett a magyar háztartások pénzügyi számláiról is közölt elemzést a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az MNB novemberi adatai alapján 3200 milliárd forinttal nőtt a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása három hónap alatt. Ez 4 millió háztartással számolva háztartásonként 800 ezer forintot jelent - vette észre a Forbes.
A lap is megjegyzi, természetesen jól hangzik, hogy 800 ezer forinttal gazdagabbak lettünk csupán három hónap alatt, de ez az átlag. A nagy többség valószínűleg azt mondja, hogy nem tett félre ennyit az utóbbi negyedévben. És igazuk is van.
Miközben a fogyasztói árak EU-s rekordtempóban nőttek Magyarországon az elmúlt bő egy évben, melynek növekedését csak novemberre tudta „lebirkózni” egyszámjegyűre a kormány, a lakossági megtakarítások összege szinte folyamatosan növekvő trendet mutat.
Az MNB statisztikája a likvid pénzeszközök mellett, mint például készpénz, bankbetét, tőzsdei részvények, kötvények, a nem tőzsdei részesedéseket (világoszöld) is számításba vette.
A tőzsdén kívüli cégtulajdon az egyik legkevésbé likvid vagyonelem – a nem tőzsdei nagyvállalatok és KKV-k értékesítése egy összetett folyamat, ami akár évekig is elhúzódhat – értéke azonban, pénztermelő képessége révén van. A magyarok tőzsdén kívüli cégtulajdona 2023 harmadik negyedévében 33 000 milliárd forintot jelentett, ez az összes megtakarítás több mint egyharmada.
A pénzügyi megtakarítások értékének növekedése két tételből áll:
• A tranzakcióból származó eredmény realizált hozamot (részvények eladása, osztalékfizetés, kötvények után kamatfizetés),
• míg az átértékelődés, a meglévő termékek értékének változását (tőzsdei árfolyam változása, devizaárfolyamok változása miatt bekövetkező fel- és leértékelődés) jelöli.
A taglalt 3200 milliárd forint növekmény 77 százaléka is átértékelődésből származik, ami a forintárfolyam változásának és a pénzügyi termékek (részvények) árfolyamváltozásának következménye.
