2024.03.01., péntek - Albin
Budapest: 12o - 14o
Az ország 19 megyéjében

A fogyatékos gyerekeknek úgyis mindegy? Méltatlan körülmények a hazai gyógypedagógiai intézményekben

Todorovits Rea | 2023. november 23. - 08:00
A fogyatékos gyerekeknek úgyis mindegy? Méltatlan körülmények a hazai gyógypedagógiai intézményekben

Omladozó falak, a tokból majdnem kizuhanó ablakok, szakemberhiány és sok esetben életveszélyes körülmények jellemzik a hazai egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények körülményeit, melyet most az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgál.

A vizsgálatot a Pedagógiai Szakszervezet kezdte meg október 13-án, azután, hogy a szakszervezethez számtalan jelzés érkezett arról, hogy a sajátos nevelési igényű, a fogyatékossággal élő és az autista gyermekekkel foglalkozó intézmények méltatlan, rossz állapotban vannak.
A budapesti 16. kerületi Gölles Viktor általános iskolában, ahol többnyire enyhe értelmi fogyatékos és ép értelmű autista gyermekek tanulnak, az ablakok olyan állapotban vannak, hogy

ha fúj a szél, a gyerekeket nem engedjük ki az udvarra a szünetben, mert attól félünk bármelyik pillanatban kieshet egy ablak a tokból és rázuhan valamelyik gyerekre.

- mondta Bajnóczi Zsuzsanna, az intézmény igazgatónője, aki évek óta kampányol azért, hogy legalább az ablakok legyenek biztonságosak az iskolában. 

A megkülönböztetés a 16. kerületben azért is szembetűnő, mert a kerületi önkormányzat a normál általános iskolák felújítására folyamatosan pályázik és a rekonstrukciókra, fejlesztésékre és bővítésekre fordított összeg több százmillióra rúg, míg a kerület egyetlen EGYMI intézményében kiesnek az ablakok.

Az ország különböző területein sem sokkal jobb a helyzet. A borsodi intézmények, melyek fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak kivétel nélkül leamortizálódva várja minden nap a gyermekeket, a szakember hiány pedig elmondhatatlan.

Vannak olyan időszakok, amikor arra kérnek bennünket, hogy ha lehet ne vigyük be a gyereket az iskolába, mert nincs elegendő szakember arra a hétre. Ilyenkor szabadnapokat veszünk ki vagy mi magunk megyünk táppénzre, hogy itthon maradjunk a gyermekkel. Természetesen a Kréta naplóban ilyenkor nincs feltűntetve a hiányzás, tehát olyan, mintha részt venne a gyermek az oktatáson.

Vannak intézmények, ahol az emeleti mosdók vannak lezárva már évek óta, mert használhatatlanok, így a gyermekeknek egy emelettel lentebb kell ügyes-bajos dolgaikat elvégezniük.

A fűtés alig egy-két kivétellel országos szinten problémás.

A szakemberhiány, a gyógypedagógus- és asszisztens hiány pedig olyan méreteket öltött minden ilyen intézményben, hogy azokat nem egyszer egyetemistákkal pótolják, akiknek szakiránya köszönőviszonyban sincs a gyógypedagógiával.

A kilátástalan helyzetben történő fejlesztések pedagógiai hátteréről lapunk Halász Katalin gyógypedagógust kérdezte meg.

A fogyatékkal élő gyermekeknek hatalmas százalékára jellemző a dühkitörés, a mozgásszervi rendellenesség vagy az egyéb társított fogyaték. A legveszélyesebb dolog azt hinni, hogy számukra elegendő egy épület, sok teremmel, a folyosó végén egy mosdóval, majd ezt elnevezni iskolának.
Országszerte hiányzik az ilyen típusú gyermekek ellátásához és biztonságához megfelelő különterem, a tornaterem, az akadálymentesítés vagy azok az apró kiegészítők, melyekkel az esetleges mentális rohamokat csökkenteni lehetne vagy fejlesztéseket kaphatnának általuk a gyermekek.

"Ezek az intézmények megőrzésre jók, másra aligha."

A vizsgálat talán képes lesz feltárni a nem megfelelő a személyi feltételeket, a felszereltségüket, az épületek állapotát, valamint rávilágít arra a kérdésre is, hogy biztosítva van-e a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekek alapvető joga a minőségi oktatáshoz, fejlesztéshez. Az természetesen továbbra is kérdés, hogy a megállapítások és a felelős megnevezése elegendő lesz-e ahhoz, hogy pozitív irányba változzon a helyzet.