Az Európai Parlament számtalan beszámolója szól arról, hogyan emelkedett az elmúlt évtizedekben a műanyagtermelés. A műanyagtermelés mértéke 1950-es években 1,5 millió tonna volt világszerte, 2018-ra ez 359 millióra emelkedett -, ezzel együtt pedig a műanyaghulladék mértéke is drasztikusan nőtt. A Covid19 miatt 2020 első felében a termelés hirtelen visszaesett, azonban az év második felére ismét helyreállt és kezdődött ismét minden elölről.
Annak ellenére, hogy Európában az energetikai hasznosítás az egyik legnépszerűbb formája a műanyaghulladék megsemmisítésének, majd ezt az újrafeldolgozás követi, a keletkező műanyaghulladék mintegy 25% -a továbbra is a hulladéklerakóban végzi.
Az újrahasznosítás miatt összegyűjtött műanyagszemét felét EU-n kívüli országokba szállítják, mert az EU-n belül erre kevés lehetőség, technológia és forrás áll rendelkezésre. Az EU-n kívüli országokba irányuló hulladékexport 2020-ban elérte a 32,7 millió tonnát.
Európában a műanyaghulladék újrahasznosítása a termeléssel nincs egyensúlyban, ez pedig nem csak a gazdaságot érinti negatívan, de a környezetre is kifejezetten káros hatással van.
Ha csak azt a végtelenül egyszerű tényt nézzük, hogy a termékek műanyag csomagolásának körülbelül 95 százalékát például elveszítjük mindössze egyszeri használat után, azonnal rájövünk, nagy igazság rejlik a számok és statisztikák mögött.
2019-ben a kutatók becslései szerint a műanyag előállítása és elégetése globálisan több mint 850 millió tonna üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe. 2050-re ezek a kibocsátások 2,8 milliárd tonnára növekedhetnek, amely hatékonyabb újrahasznosítással megelőzhető lenne.
Ha nem is hatalmasat, de a tőle telhető legnagyobbat lépte meg a II. kerületi önkormányzat
A palackok ellen számtalan módon lehet védekezni. A legegyszerűbb módja, ha nem vásárolunk palackozott italokat. A csapvíz minőségében azonban egyre kevesebben bíznak, ők pedig immár választhatnak egy környezetbarát megoldást annak érdekében, hogy tiszta, friss vizet kaphassanak.
A II. kerületi polgármester és az itt lakók megértették a "feladatot"
Őrsi Gergely a kerület polgármestere nem csak mondja, hogy vissza kell szorítani a műanyagok terjedését a kerületben, de mindent meg is tesz ennek érdekében.
Legutóbb "Műanyagmentes július" keretében textilszatyrokat osztott munkatársaival a Fény utcai piac bejáratánál, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem ezen apró lépésére is.
- volt olvasható a polgármester felhívásában.
És, ha már természetvédelem, legalább ugyanekkora erővel hívta fel a figyelmet az esővizek gyűjtésének fontosságára is.
Idén újabb 170 kerületi lakos pályázott sikerrel házi esővízgyűjtő dézsáért, így a tavalyi pályázati körrel együtt már közel 400-an gyűjtik önkormányzati támogatásból megvalósuló gyűjtődézsával kertekben és társasházakban az esővizet.
Ez azt jelenti, hogy egy-egy kiadós eső során 80 ezer liter vízzel többet tudunk a kerületben gyűjteni, mely később kiválóan alkalmas locsolásra, így ennyivel kevesebb csapvizet használunk.
Köszönöm mindenkinek, aki részt vett a pályázaton és gyűjti az esővizet! Minden apró lépés számít, és ha elég sokan, elég sok apró lépést teszünk, eredménye is lesz.
- olvasható Facebook posztjában.
De a kerület felhívása volt a "Hűsítő Buda" kezdeményezés is, melyben olyan cégek, vendéglátó egységek jelentkezését várta a polgármester, akik a hozzájuk betérőknek megöltik a kulacsaikat vagy megkínálják őket egy pohár vízzel. Az emberek mellett ugyanebben a posztban az állatok védelmére is felhívta a figyelmet.
Fény az alagút végén, avagy a Fény utcai piac rejtelme
A Buda Szódát a II. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Fény Utcai Piac Kft. üzemelteti a piac első emeletén készíti a palackozott szikvizet, hozzájárulva ezzel a környezetvédelemhez és az eldobható PET palacokok számának visszaszorításához. A kerület polgármestere szerint kifejezetten fontos, hogy az emberek, függetlenül attól, mely kerületben vagy világrészen élnek, tudatosan gondolkodjanak a környezetvédelemről és tegyenek is érte.
- olvasható Facebook posztjában.
Fotók: facebook