Édesanyja Gladys Love Smith gyermekkorában maga volt a vidámság és az élet. Kosárlabdázott, templomban énekelt és mint családjának minden tagja, ő is mélyen vallásos volt.

Húsz éves volt, amikor szeretett apja megvakult, így egy ruhagyárban kezdett el dolgozni, napi tizenkét órában ingeket állított össze, mellyel akár heti 12 dollárt is megkereshetett, ami bőven több volt, mint amennyit a mezőgazdasági munkával korábban hazavihetett.

1932-ben találkozott egy napszámos fiával, Vernon Presley-vel. A fiú 16 éves volt, Gladys 20 és megannyi jellembeli különbözőségeik ellenére szerelmesek lettek. Míg Gladys tele volt energiával, vidámsággal, addig Vernon zárkózott, folyton a munkából ellógó, bizalmatlan fiatal volt.

Megismerkedésük után alig egy évvel, 1933. június 17-én megszöktek és Pontocasban összeházasodtak. Mivel szégyellték a közöttük lévő korkülönbséget, meghamisították az adataikat, így lett a fiatal srácból 22 éves, és a nála idősebb lányból 19 éves ara. Egy ideig Vernon szüleinél húzták meg magukat, majd amikor Gladys terhes lett, Vernon kölcsönt vett fel és a szülei háza mellé 180 dollárból egy faházat épített, ami ma is az Elvis rajongók egyik zarándokhelye.

Az állapotos anya az első pillanattól kezdve meg volt győződve arról, hogy ikreknek ad majd életet, így nem volt kérdés, hogy a névválasztás pillanataiban is két nevet választottak, Jessie Garon és Elvis Aron. A szülés pillanatában, 1935. január 8-án hajnal 4 - kor Gladys egy halott fiúgyermeket hozott a világra, majd 4:35 perckor megszületett a másik, teljesen egészséges gyermeke, aki életben maradt. Így született Elvis Aron Presley.

Gladys mélyen gyászolta elhunyt gyermekét és mivel tudta, hogy több gyermeke nem születhet már, túláradó szeretettel és féltéssel vette körül egyetlen fiát. Szülés előtt elvesztette szeretett édesapját majd 1937-ben tüdővészben az édesanyját is és az egyetlen férfit, akire támaszkodhatott a bajok idején, a férjét lecsukták csekkhamisításért. Így az ifjú anya kettesben élt Presly-vel és egyetlen öröme is gyermeke maradt.

Az addig mindig vidám, jókedvű, életerős asszony az őt ért tragédiák során megváltozott. A megannyi törés és fájdalom megtörte, szomorúvá vált és rá sem lehetett ismerni az egykor mindig mosolygó asszonyra.

Gyermeke iránt érzett szeretete azonban töretlen maradt. Testi-lelki közösségben éltek egymással, anya és fia, olyannyira, hogy a gyermek serdülőkoráig az édesanyjával aludt egy ágyban és nem volt olyan dolog, melyet az ifjú Presley nem osztott meg édesanyjával, aki óvta és féltette gyermekét.

Vernon közben szabadult a börtönből és csatlakozva a családhoz 1948-ban átvándoroltak Mempshibe, ahol immár Elvis is állás vállalt és 1951-ben egy gyárban dolgozott szerelőként, majd később teherautó - sofőr lett belőle. A heti hatvan dolláros fizetése nagyszerű segítség volt a család számára, így anyagi helyzetük is javulni kezdett.

Amikor, mint tehetséges énekesre is felfigyeltek a jóképű fiatalemberre, akkor pedig a család egész élete megváltozott. Elvisnek minden gondolata a szülei voltak, így minden megkeresett centet eleinte arra fordított, hogy szüleinek mindent megadhasson, amiről álmodni sem mertek.

A legnagyobb ajándék azonban mégis az volt Gladys számára, hogy első lemezét gyermeke neki ajánlotta, mely 1953. június 18-án jelent meg és a My Happiness címet kapta, megköszönve neki a féltő szeretetet, az életet és a boldogságot, melyben akkor része lehetett.

Az egyre nagyobb siker pedig erre minden lehetőséget megadott.

Ahogyan Elvis egyre híresebb lett, Gladys is egyre többet szerepelt az újságok címlapján fiával együtt. Az anya azonban érezte, hogy az elmúlt évtizedek súlyos nyomokat hagytak a testén, szégyellte kövérségét, így fogyasztó tabletták után nyúlt, melyekre rászokott.

Az ifjú Elvis sztárságának azonban nagy ára volt. Hiszen a gyermek minél ismertebb lett, annál kevesebb időt tölthettek együtt, melybe Gladys valósággal belebetegedett. Volt, amikor hisztérikus rohamot kapott, gyakran volt részeg és a klasszikus depresszió jeleit mutató asszony a végletekig önpusztító életet kezdett el élni.

Ezen az sem javított, hogy fia amikor csak tudta látogatta, bíztatta és bátorította.

A helyzet akkor vált igazán válságossá, amikor Elvis megkapta a katonai behívóját. Gladys nem bírta elviselni, hogy egyetlen fiát elszakíthatják tőle, így még mélyebb apátiába süllyedt. Volt, amikor a lakás berendezéseit törte össze, volt, amikor egyszerűen csak durva és kezelhetetlen volt mindenkivel és a mája miatt egyre többször panaszkodott erős hasi fájdalmakra is. Ezellen az akkor már katonaként bevonult Elvis semmit nem tehetett. 1958. augusztus 14-én hajnal háromkor szívrohamot kapott az édesanyja és meghalt.  

Fotó: Bettmann / Getty Images