– erős mondatok szerepelnek abban az interjúban, amelyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter adott a Világgazdaságnak. Bár csak a statisztikát nézve, igaza van, hiszen tavaly éves átlagban 14,5 százalék volt az infláció, miközben a a bruttó átlagkereset 17,5, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, ám nem szabadna megfeledkezni arról, hogy leginkább azon termékek drágultak, amelyek a mindennapi életünkhöz szükségesek, például az élelmiszerek, így meglehetősen nehéz lenne olyan embert találni az országban, aki azt vallaná, hogy könnyebben kijön a havi fizetéséből mint egy éve.
Nagy úgy látja, hogy „közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk. A magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre.”
A miniszter úgy vélte, az infláció és az élelmiszer-infláció gyorsulva csökken, lesz hatása a kötelező akciózásnak, az online ár-összehasonlításnak is. Hamarosan döntenek az árstopról, amelynek ma már csak 1 százalék körüli inflációleszorító hatása van. Nagy Márton a kamatstopot a „védelmi” gazdaságpolitika fontos részének nevezte, azt mondta, azt akkor vezethetik ki,
Szerinte annak, hogy a kormány az állampapírpiac felé tereli a megtakarításokat a költségvetési mellett az is a magyarázata, hogy nem akarták hagyni a lakosság vagyonának elinflálódását.
A miniszter az EU gazdaságpolitikai kritikájáról azt mondta, úgy érzi, a kormány tehet bármit, az nem jó Brüsszelnek.
tartja, mert a legfőbb árstop a rezsivédelem, ami ugyanúgy a magyar családokat védi, mint a kamatstop.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Via: 24.hu, hvg.hu