Gárdonyi Géza klasszikusa, az Egri csillagok, hazánk egyik, ha nem a legkedvesebb könyve, amelyet a 2005-ös A nagy könyv vetélkedő is visszaigazolta, amelyen a kötet elsőként végzett. Hasonlóan örökbecsű és sokunk életének részévé váló a mű filmadaptációja is Dobó Istvánként Sinkovics Istvánnal, Bornemissza Gergelyként Kovács Istvánnal és Vicuskával Venczel Verával - nem elfeledkezve Jumurdzsákról Bárdy György szerepében.

A nagyok ugyanakkor nagyot is tudnak véteni,

így része a köztudatnak egy már-már klasszikussá váló baki, amely képkockán egy török katonának megcsillant a karórája. Mert bár fejlettebb volt a török haderő akkoriban a magyarnál, azért a karórát még ők sem találták fel az 1500-as években. A jelenet azonban valójában nem volt benne a filmben, csak egy fotón látszott, amely azonban végül nem került bele a végső vágások után a filmalkotásba - az emlékezet mégis így őrizte azt meg - idézi fel a történteket a Telex.

Egy kis hiba azonban mégis részévé vált hazánk egyik legismertebb filmipari művének, de nem egy ott felejtett tárgy volt a ludas, hanem két kevésbé fürge katona.

Bizonyára jól jött volna ugyan a markonyi egri seregnek, de a Magyar Néphadsereg katonái az 1960-as évekből nem utaztak vissza az időben egyenesen az Eger várának ostromának idejére. Az egriek hősies sikere nem ennek volt köszönhető. A promotions.hu ugyanis észrevett egy jelenetet, Várkonyi Zoltán 1968-as monumentális alkotásából.

Bornemissza Gergely rafinált találmányának megfilmesítésében, a türes kerék elindításában a Magyar Néphadsereg két vagy talán három katonája is segítséget nyújtott,
akik viszont - mindent igyekezetük ellenére - nem tudtak elég gyorsan kirohanni a képből.

Igaz, ne ordító hibát keressenek a fenti, beágyazott jelenetben, hanem 2:21-nél a kép bal sarkában pár iparkodó alakot. A gyakorlóruhájuk jellegzetes színe árulkodó - jegyezte meg róluk a Telex. A lap arra is emlékeztet, hogy kisebb csalás volt az alkotásban az is, hogy a filmet - természetesen - nem az ötvenezres várossá növő Egerben, hanem a Pest megyei Pilisborosjenőn vették fel. A Nagy-Kevély hegy délnyugati lejtőjére felhúzták díszletként magát az ostromlott erődítményt is.

A filmes adaptáció a korszak mai szemmel is hatalmasnak tűnő vállalkozása volt,

akkor a költségei 45 millió forintot emésztettek fel, amely mai árfolyamon 4,6 milliárd forintot jelentene.

A kiemelt kép forrása: Wikipédia