Hazánk legkisebb fecskefaja, a partifecske és a színpompás gyurgyalag löszös, homokos, magas partfalakban fészkelnek. Régebben a természetes fészkelőhelyeiket a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai adták, ám ezek eltűnése miatt új helyszíneken jelentek meg. Költőüregeiket ma már jórészt homokbányák, dombvidéki löszfalak természetes szakadásaiba vájják, de szinte bármilyen függőleges partfalba képesek beköltözni, legyen az vízelvezető árok, építési területen lévő munkagödör vagy földhányás.
Az afrikai telelésükből tavasszal visszaérkező madarak április második felétől május végéig tucatnyi, akár százas nagyságrendben foglalják el a fészkelésre alkalmas homokfalakat. Ezek bolygatása évről évre visszatérő probléma. Költési időben, április 15.-augusztus 1. között nagyon fontos a telepek nyugalmának biztosítása, a homokbányászat és a földmunkák felfüggesztése. Amennyiben ezeken a helyeken ekkor mégis munkavégzés zajlik, az a tojások, a kotló madarak és a fiókák pusztulását okozhatja.
A partifecske Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A gyurgyalag szintén oltalom alatt áll, fokozottan védett, 100 000 Ft eszmei értéket képvisel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”
Kiskunmajsán egy terepmotoros észlelte a depóniában fészkelő partifecskéket, így jutott az eset a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tudomására. Ezután az illetékes természetvédelmi őr értesítette a cég ügyvezetőjét, majd a helyszínen megállapította, hogy már 60-70 fészkelőüreget készítettek a madarak a depóniában, a fészkelés már előrehaladt állapotban van. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa a madarak költésére figyelmeztető táblát helyezett ki.
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park/Puskás József