A megbeszélésre a Karmelita kolostorban került sor, s azon részt vett Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter és Bóka János államtitkár is - mondta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Költségvetési és igazgatásügyi biztosként Johannes Hahn-nak kulcsszerepe van abban az uniós péntek kifizetésében, hogy milyen feltételek mellett fizetik ki hazánk részére a jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett uniós támogatásokat. Varga Judit igazságügyminiszter Facebook-bejegyzésében mindössze ennyit írt:
„A nap folyamán Johannes Hahn költségvetési és igazgatásügyi biztost fogadtam hivatalomban, aki szakmai egyeztetést folytat a tagállamokkal a többéves pénzügyi keret (MFF) félidei felülvizsgálata kapcsán. Uniós koordinációért felelős miniszterként jeleztem Hahn biztosnak, hogy mi, magyarok hiszünk az egymás megértésén alapuló, konstruktív párbeszédben és fontosnak tartjuk a felelős gazdálkodást”.
A pénzügyminiszter szigorúbb hangot ütött meg
A Pénzügyminisztérium (PM) keddi közleménye szerint a magyar pénzügyminiszter kiemelte: a helyreállítási források visszatartásának feloldása mellett Magyarország határozott választ vár arra is, hogy a bizottság miként kívánja támogatni a schengeni határokat védő tagállamokat az egyre növekvő migrációs terhek finanszírozásában - írták.
A szaktárca kiemelte, a pénzügyminiszter az uniós helyreállítási forrásokkal kapcsolatban leszögezte: a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) több, kezdeti ígéretét nem váltotta be, öt tagállam eddig egyáltalán nem kapott pénzügyi támogatást, a késedelmes folyósítás pedig Magyarország, ezzel együtt egész Európa versenyképességére káros hatással van.
Varga Mihály közölte, hogy a Magyarországnak járó támogatások felhasználásával öt százalék feletti mértékben bővült volna tavaly a gazdaság, azonban a források visszatartásával az Európai Bizottság rontotta gazdasági teljesítményünket és versenyképességünket. Mindezek, és a szomszédban dúló háború, a nyomában járó szankciós infláció ellenére Magyarország az uniós átlagot meghaladó, 4,6 százalékos növekedést ért el, valamint a hiányt és az államadósságot is jelentősen csökkentette.
A magyar költségvetés a válságok közepette, a veszélyes nemzetközi környezetben is helytáll - emlékeztetett a pénzügyminiszter, hozzátéve:
"a magyar érdek megkívánja, hogy nekünk járó uniós források ügyének fontosságával párhuzamosan a schengeni határok védelmének költségeire is felhívjuk a figyelmet. Mint mondta: "ahogyan az uniós pénzügyminiszterek múlt heti tanácskozását követően is hangsúlyoztam, ebben az évben a határvédelmi kiadásaink meghaladhatják a 650 milliárd forintot, azonban Brüsszel ennek alig több mint 1 százalékát térítette meg 2015 óta. Nem kívánunk lemondani arról, hogy ezeket a költségeket az Európai Unióval megtéríttessük".
Varga Mihály felhívta az uniós biztos figyelmét arra, hogy Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius segélyakciójával támogatja az orosz-ukrán háború áldozatait, az eddig segítségnyújtásra fordított összeg meghaladja a 40 milliárd forintot. Az Ukrajnának szánt uniós támogatással kapcsolatban a tárcavezető elmondta: a közös hitelfelvétel gyorsnak és egyszerűnek tűnhet, azonban hosszabb távon nem lehet megoldás minden kihívásra - olvasható a közleményben.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán