- olvasható a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. MTI-hez kedden elküldött közleményében. Apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyeit mutatják.
A mozgékony állatkával ritkábban lehet találkozni, mint jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a vakondtúrásokkal, amelyek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai.
a mocsaras, köves, szikes területek és az intenzíven művelt szántókat leszámítva szinte minden élőhelyen megtalálható.
A közleményben felidézik, hogy a földművelésügyi miniszter 1901. évi egyik körrendelete a vakondot is - több más állattal együtt - természetvédelmi oltalom alá helyezte, akkor még csak "a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvényeken" kívüli területeken. A ma már teljes védettséget élvező rovarevő pénzben kifejezett
A természettel való együttélés során meg kell tanulnunk a többi élőlénynek, köztük a vakondoknak is életteret adni, megosztva kertjeinket a hasznos kis állatokkal - hívják fel a figyelmet a közleményben.
A kiemelt kép forrása: unsplash.com