Több kritika is érte már az északi országot a szakértők részéről, akik úgy vélik, hogy Svédország fakivágási módszere éghajlatkárosító. Ugyanakkor a svéd képviselők azt nyilatkozták, hogy bár országuk szerencsés a 70%-os lefedettségű erdők miatt, de ez még nem ok arra, hogy a más országok által kibocsátott káros anyagokat ők egyenlítsék ki. Arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne akarjanak beavatkozni a svéd erdőgazdálkodásba, Svédország ugyanis határozottan támogatja az Európai Unió zöldpolitikáját.
Az északi-európai ország 2045-re vállalta a klímasemlegességet, 5 évvel korábbra, mint az EU többi tagországa. A nagy területen található erdőknek köszönhetően Európa egyik legnagyobb szén-dioxid-elnyelőjeként tartható számon. Éppen ezért semmi nem gátolja az országot abban, hogy valóban klímabarát legyen.
Nemcsak a svédek, hanem a szomszédos Finnország, valamint Ausztria is nagy kiterjedésű, sűrű erdőterületekkel rendelkezik. Ez a két ország is jelezte az Európai Bizottság felé, hogy ne szóljanak bele országaik erdőgazdálkodási politikájába.
Az Európai Unió erdészeti stratégája, amely 2030-ig tervez, arra ösztönzi a tagországokat, hogy a lehető legkevesebb tarvágást végezzék el, sőt, ha lehetséges, teljesen kerüljék el azt. (Svédországban azonban éppen ez a legfőbb termelési módszer). Tarvágáskor az történik, hogy az erdőnek egy adott területén minden fát kivágnak, és az EU szerint ezzel károsítják a talajt. A svéd szakemberek viszont azzal érveltek a kritika ellen, hogy az Európai Bizottságnak nincsen meg az a tudása, amely alapján megszabhatná Svédország erdészeti stratégiáját.
Január óta Svédország az Európai Unió soros elnöke, és egyik célkitűzésük, hogy szeretnék bebizonyítani Brüsszelnek: az erdőgazdálkodásuk ellen felhozott kritikák alaptalanok, annak nincs káros hatása a klímaváltozás elleni küzdelemre.
Az elnökséget félévenként váltja más-más uniós tagállam. Az elnöki tisztséget betöltő tagországok triót alkotva szorosan együttműködnek. Francia, cseh, svéd elnökségből áll a jelenlegi trió. A trió országai hosszú távú célokat fogalmaznak meg és tűznek ki, valamint fontos, lényegi kérdéseket határoznak meg a következő 18 hónapra vonatkozóan. Az elnökséget alkotó tagállamok részletesen kidolgozzák terveiket a megfogalmazott témakörökkel kapcsolatban.
Idén január elsejétől június 30-ig Svédország az EU Tanácsának elnöke. Féléven át tartó elnöki munkájában négy nagy témára helyezi a hangsúlyt, köztük van a
Emellett elnökségének hat hónapja alatt még további három terület fontosságára is fókuszál: biztonság- egység, versenyképesség, valamint a demokratikus értékek és jogállamiság- az alapértékeink.
Fotó: Pixabay