A nyugdíjbiztosítási alapra 4900-ról 5555 milliárd jut, ebből több mint 1000 milliárdot nem a szochó és járulékok, hanem a költségvetés fedezi. 

A Rezsivédelmi Alap növekedésének tervezése még ennél is látványosabb (670 milliárdról 2600 milliárdra). A költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, állami tulajdonú társaságok, valamint a versenyszféra rezsikiadásainak részleges támogatása a költségvetés sötét foltja: indoklás és szabályozás híján nem tudjuk, kinek és mekkora összeg jár belőle - mutat rá a K-monitor.

Az államadósság költségeit emeli, hogy az unió egyik legmagasabb kamatát fizetjük a hitelekért és kötvényekért. Nyár óta 430 milliárddal drágult meg az adósságfinanszírozás, döntően a devizában lévő kintlévőségek miatt. A gyenge forint miatt a (2010 előtti) devizás sztrádakoncessziók is drágultak. A magas kamatok miatt további tételek, például a Diákhitel konstrukciók támogatása is megnőtt.

A Rogán Antal Kabinetirodájának hitbizományába tartozó, közinformatikát finanszírozó Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások előirányzata 75 milliárdról 114 milliárdra nőtt.

A Bethlen Gábor Alap keretének növekedése is elképesztő, 34,4 milliárdról 62 milliárd forintra - ők finanszírozzák az állam által a vidéki és határon túli projekteket. 

A "civilek" más téren is jól jártak: a Miniszterelnökség civil támogatásai 9 milliárddal nőttek. Ehhez azért látni kell, hogy ezeket a pénzeket erősen politikai alapon osztják - vélekedik a K-monitor.

A titkosszolgálatok 77,6 milliárdból gazdálkodhatnak, ami messze a legmagasabb összeg, mint amit valaha kaptak. 

A Magyar Falu Programra és a Modern Városok Programra is jut pénz. Előbbi keretösszegét másfélszeresére emelték, utóbbiék tíz százalékkal csökkentették, de így is a nyertesek között maradnak, hiszen sok-sok más fejlesztést kaszáltak el.

A Külügynek sem kell spórolnia, a protokollkiadásokra a mostanival szemben 2,9 milliárdot fordíthatnak. Hogy mi az oka? Inkoklás nem szerepel a tételnél, így mindenki fantáziájára bízzuk, ebből a pénzből külügyminiszterünk még hányszor kerülheti meg a Földet.  

A K-Monitor lapunk számítását is beidézte, miszerint a sportkassza a júniusi 385 milliárdról legalább 415 milliárdra nőtt - foglalta össze a K-Monitor kutatását az mfor.hu.

Egy nem annyira váratlan kiadás: az ERASMUS pótlása

A kormány december 15-én megkapta az értesítést, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt az Erasmus és a Horizont programokban, januárban mégis úgy tett, mintha váratlanul érte volna a döntés. Pedig a rendeleti költségvetésben az Erasmus hazai társfinanszírozását is tartalmazó sort (Nemzetközi, európai uniós és határon túli felsőoktatási feladatok, programok támogatása) 6 milliárd forinttal megemelték. Gulyás Gergely a kormányinfón 5 milliárdra becsülte a programok pótlásának költségvetési igényét, így nagy valószínűséggel a pótlást előre belekalkulálták a büdzsébe - foglalja össze véleményét a lap.

Fotó: Varga Mihály Facebook-oldala