A Magyar Péter-jelenség és az ellenzéki kiábrándultság

Sokan próbálták már megfejteni, mi lehet a politikai életbe berobbanó Magyar Péter titka, aki az ellenzékből kiábrándult szavazók új reménysugara lett.

Az ellenzéki szavazók kiábrándultsága vezethetett Magyar Péter és a Tisza Párt váratlan népszerűségéhez. Az Iránytű Intézet felmérése szerint a párt a teljes népesség körében 13 százalékon áll, ami jelenleg a legerősebb ellenzéki erőt jelenti. A Závecz Research április 22-én publikált felmérése szerint Magyar Péter EP-listája 14 százalékot kapna a biztos szavazók körében.

A választók egy része már korábban is messiásváró hangulatban volt, ami a 2010 óta mutatott ellenzéki politikai teljesítményre adott reakció lehetett. Márki-Zay Péter előválasztási győzelme után hasonló hype volt tapasztalható, de ő sem tudta leváltani a Fideszt. Az ellenzéki szavazók most is azt várják el a pártoktól, hogy fogjanak össze, bármi áron, de a 2022-es választások megmutatták, hogy a közös indulás önmagában nem elég a Fidesz leváltásához.

A választási kampány hivatalosan is elkezdődött, és az ellenzéki pártok közötti versengés továbbra is fennáll. Budapesten és vidéken is több helyen egymással versengenek az ellenzéki jelöltek, ami az ellenzék válságának további mélyülését jelzi. A Fidesz leváltásáról és Orbán bukásáról beszélnek, miközben az egykori szövetségesek azon vitatkoznak, kinek hány képviselőjelöltje legyen.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Mi Hazánk előretörése is az ellenzékből való kiábrándultság jele lehet. A Kutyapárt felmérések szerint nagy eséllyel bejut a Fővárosi Közgyűlésbe, az EP-választáson pedig akár két mandátumot is nyerhet. A Mi Hazánk már a 2022-es választásokon is jól szerepelt, sikerült megugraniuk a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Az ellenzéki pártok nem tudták rendezni konfliktusaikat az elmúlt két évben, és sok helyen hamar felbomlott az ellenzéki egység a 2019-es győzelem után. A közös indulás kényszere a Fidesz által az érdekeik szerint átírt választási szabályokból fakad, de ez sem menti fel az ellenzéki pártokat.

Az EP-választástól az ellenzéki körökben azt várták, hogy tisztul a pálya, és kiderül, kik azok az ellenzéki szereplők, akik valós társadalmi támogatottsággal bírnak. A DK, mint a legerősebb ellenzéki párt, bízhatott ebben a forgatókönyvben, de a belső problémák továbbra is fennállnak. Az ellenzéki térfél dominálására törő DK a 2022-es választási vereség óta nem tudott érdemi előrelépést tenni.

Az ellenzék az utóbbi időben nem tudott olyan témát találni, amivel tartósan magára vonhatná a figyelmet, még az élelmiszer-infláció vagy a politikai botrányok sem hoztak változást a Fidesz népszerűségében. Ezzel szemben Magyar Péter minden megmozdulása nagy érdeklődést vált ki, ami tovább erősíti a jelenségét.

A IX. kerületi önkormányzati választáson a helyzet különösen éles: Baranyi Krisztina polgármester és az ellenzéki pártok szövetsége szakított egymással. Az ellenzéki pártok helyi embereiből álló alakulat élén Gegesy Ferenc áll, aki korábban Baranyi tanácsadója volt, de most ellenzéki jelöltként indul ellene. A Momentum, az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt Baranyit támogatja, míg a helyi ellenzéki képviselők többsége Gegesy mögé állt. A konfliktusok és a belső viszályok tovább mélyítik az ellenzéki oldal megosztottságát, ami a Fidesznek kedvezhet.

Az ellenzéki pártok és Baranyi Krisztina közötti konfliktusok számos problémás ügyben csúcsosodtak ki, többek között a Pinceszínház igazgatói posztja, a helyi média vezetése, és a képviselők fizetésemelése körül. A helyi ellenzéki képviselők szerint Baranyi nem akar kompromisszumot kötni, és önálló képviselőket sem tűr meg. Az ellenzéki frakciók és a polgármester közötti egyeztetések hiánya, valamint a döntéshozatali folyamatokban való részvétel hiánya is feszültséget okozott.

Baranyi Krisztina szerint azonban az ellenzéki képviselők az elmúlt öt évben mindent megkaptak, amit kértek, és a konfliktusok nem veszélyeztették a kerület működésképességét. A polgármester szerint a rehabilitációs folyamatok lassulása nem az ő hibája, és a kerületi fejlesztések szükségességét hangsúlyozza. Az Ecseri úti metrómegálló környékének felújítását példaként említve Baranyi kiemelte, hogy a kerületben szükség van köztérfelújításra is.

A ferencvárosi helyzet példázza, hogy az ellenzéki oldalon továbbra is komoly kihívások állnak fenn az egység és a közös célkitűzések megvalósítása terén. Az ellenzéki szavazók kiábrándultsága és a belső konfliktusok egyaránt hozzájárulnak az új politikai erők, mint Magyar Péter és a Tisza Párt, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt előretöréséhez.