A Bank 360 beszámolója szerint a tervezet értelmében a jegybankelnök mostantól a hitel- és lízingtartozásoknál is meghatározhatja a törlesztőrészletek jövedelemarányos maximum mértékét. A Telex által szemlézett cikk szerint ez a legtöbb banki hitelnél eddig is így volt, a fogyasztási hiteleknél például 500 ezer forint alatti kereset esetén a jövedelem 50 százaléka az adósságfék.

A törvényjavaslat ezen kívül arról is szól, hogy

a jegybankelnök fizetése elmozdul a mostani fix 5 millió forintról, és azt az Állami Számvevőszék elnökének béréhez kötik. Az új fizetés mindig az előző évi havi bruttó átlagbér tizenkétszerese lesz. Ez idén a tavalyi átlagbérrel 5,26 millió forint lenne, de az idei átlagbérrel számolva jövő évtől már 6 millió forint fölött lehet.

Ez azért fontos, hogy a felpörgő infláció idején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tisztségviselőinek fizetése ne veszíthessen reálértékéből az átlagfizetésekhez képest. A jegybank vezetőinek fizetése ugyanis az elnökéhez van kötve: az alelnökök Matolcsy fizetésének 90 százalékát, a monetáris tanács tagjai és a felügyelőbizottság tagjai annak 60 százalékát kapják.

A törvénytervezet harmadik fontos eleme a Bank360 szerint az MNB pénzügyi eredményéről szól. Ez alapján ugyanis

mostantól, ha nyereséget termel az MNB, annak 50 százalékát osztalékként ki kell fizetnie az államnak.

A Telex által szemlézett cikk szerint azonban az állam egy engedményt is ad magának, ha az MNB veszteséget termelne. A javaslat szerint ugyanis mostantól,

ha az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő összegben fizeti majd ki a jegybanknak.

Ha viszont a jegybank ebben az időben megint nyereséget termel, akkor az államnak nem is kell folytatnia a veszteségek kipótlását.

Archív fotó: Facebook/A Magyar Nemzeti Bank oldala