Farkas Sándor köszöntőjében felidézte: a magyar baromfiipar a két világháború között az ország egyik legjelentősebb iparává nőtte ki magát. Bár az 1945 utáni viharos évek a szentesi üzemet is megviselték, igazi változás és fellendülés csak 1956 után indult, amikor az ország vezetése a nehéziparon kívül más szektoroknak is jelentős állami támogatást juttatott. Az 1970-80-as években a kereslet jelentős növekedése beruházások és fejlesztések sorát indította el és a 80-as évek végére érte el a vállalat termelési csúcsát. A rendszerváltoztatást követő bizonytalan évek után a Hungerit Zrt. mára Magyarország legjelentősebb baromfifeldolgozó üzemévé vált.
A fideszes politikus a minisztérium közleménye szerint kifejtette: más állattenyésztési ágazatokhoz hasonlóan a baromfiágazatot is alaposan próbára tette és teszi az orosz-ukrán háborús konfliktus okozta válság, az energia- és üzemanyagárak drasztikus emelkedése, a madárinfluenza és a történelmi léptékű aszályhelyzet. Mindemellett a hazai hústermelés felét a baromfiágazat adja. A baromfihús Magyarország harmadik legnagyobb exportcikke. Az ágazat foglalkoztatási képessége is igen jelentős, több tízezer ember számára nyújt megélhetést.
Farkas beszélt arról is, a termeléstől a feldolgozásig számos lehetőséggel segíti a kormány a fejlődést, a magasabb hozzáadott érték előállítását. A Vidékfejlesztési Programból a baromfitartók több mint 170 milliárd forint támogatást nyertek el telephelyeik fejlesztésére és 650-nél is több projekt részesült eddig támogatásban.
A miniszterhelyettes alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a hazai fogyasztók itthon termelt élelmiszereket vásároljanak.
Fotó: Fekete István/AM Sajtóiroda