A konferenciát megnyitó beszédében megjegyezte: a fenntarthatóság érdekében fel kell gyorsítani a zöld átmenetet és a digitális átállást, továbbá "a tudás, a tehetség és a technológia fúziójára" kell fektetni a hangsúlyt.

A világgazdaság jövője múlik azon, hogy az emberiség képes-e tanulni a múlt hibáiból, továbbá hasznosítani tudja-e a tudományos eredményeket

- vélekedett a jegybankelnök. Majd hozzáfűzte: a fizika és a biológia értékes tanulságokkal szolgál a komplex rendszerekről, ezt a tudást a közgazdászoknak is el kell sajátítaniuk, "a komplex rendszerek szabályait és mintáit" széles körben meg kell ismertetni - tette hozzá, utalva arra, hogy nagyon sok a vesztenivaló, ha erre nem nyitott a szakma.

Matolcsy György beszélt arról is, hogy 2020 óta a világ jelentős nehézségekkel szembesül, a hét évig tartó fellendülés időszaka után olyan ciklus vette kezdetét, amely az 1970-es és az 1940-es évek történéseit idézi. A ciklus sajátossága nem csak az egyre magasabb infláció és a lassuló növekedés, de háborúk és katasztrófák is "küszöbön állnak" - tette hozzá.

A fenti problémák kezelésében segítséget nyújthat a komplex rendszerek működésének a mélyreható ismerete - erősítette meg. Jó hír, hogy ugyanazok a bizonyos "szabályok és minták" hajlamosak az ismétlődésre, mindig megvan a lehetőség a rendszer újraszabására, a 70-es és a 40-es évekre jellemző szélsőséges helyzeteket el leket kerülni, a fenntartható növekedés feltételeit meg lehet teremteni - összegezte Matolcsy György a budapesti rendezvényen.

El kell kerülnünk, hogy az infláció a várakozások felépülésén keresztül önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek még pénteken adott interjújában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki felidézte, hogy Európában elsőként indították el a kamatemelési ciklust, összességében pedig a leghatározottabb kamatemelést hajtották végre. Kitért arra is, hogy az uniós pénzekről szóló vita nemcsak a költségvetési, hanem a monetáris politikára is komoly hatással van. Egy sikeres megállapodással a befektetői értékelésekből egy fontos kockázati faktor kerül majd ki. A kormány folyamatosan dolgozik a megoldáson. Nem látok olyan szakmai különbséget az álláspontok között, amit ne lehetne rövid úton feloldani, ezért továbbra is százszázalékosan bízom a megállapodás idei létrejöttében.

A magas inflációnál sokkal súlyosabb gazdasági és társadalmi következményekkel járó jelenség a tartósan magas infláció. El kell kerülnünk, hogy az infláció a várakozások felépülésén keresztül önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon.

Magas infláció idején a fogyasztás helyett a mindenképpen megtakarításokat kell ösztönözni. Magyarországon 2010 és 2021 között a családok nettó (hitelekkel korrigált) pénzügyi vagyona közel 44 ezer milliárd forinttal emelkedett, ami a GDP arányában 45 százalékpontos emelkedést jelent. Ez gazdaságtörténeti jelentőségű siker. Az infláció azonban sajnos gyorsan rombolja a megtakarítások vásárlóértékét.

Célunk olyan kamatkörnyezetet kialakítani, ahol a kamatok nagy biztonsággal képesek kompenzálni a várható infláció mértékét, azaz a kamatszint és a várható infláció különbségeként előálló úgynevezett reálkamat pozitívvá válik. Ebben a folyamatban már sokat haladtunk előre, az MNB azon kevés jegybankok közé tartozik, amelyek alapkamat-emeléseikkel lényegében kompenzálni tudták a markánsan megemelkedő infláció reálkamat-csökkentő hatásait - olvasható az interjúban.


Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke megnyitja a Budapest Eurázsia Fórum 2022 konferenciát a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában 2022. szeptember 19-én. MTI/Szigetváry Zsolt