Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni - írta a meteorológus a masfelfok.hu oldalán.


Rámutatott arra, hogy az izolált veszélyekhez képest ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket és a kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; vagy a mentőszolgálat nehezebben juthat el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.


Azt írta, nem is szükséges, hogy az események önmagukban szélsőségesek legyenek - az együttes meglétük is veszélyt jelenthet. 1960 és 2000 közötti adatok alapján például több régióban az európai árvizek sem feltétlen az éves csapadékmennyiség maximumához köthetők, mert a hóolvadás (amihez esetleg heves esőzés is társul) vagy a talaj telítettsége is fontos tényezők. A közepes földrajzi szélességeken (Európa, Ázsia és az USA középső területein) a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb. A szezonalitást tekintve a csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő.


Kitért arra, hogy az 1950-1979 és 1984-2013 időszakok összehasonlítása alapján a forró és száraz események száma megnövekedett Európában és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979-2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása - ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya.

Alapvetően négy csoportba oszthatjuk az összetett extrém eseményeket, de persze előfordulhatnak átfedések a kategóriák között:

  • Egy éghajlati vagy időjárási előfeltétel súlyosbítja a veszély hatását.

Európában vagy az USA-ban például a nagy árvizek gyakran a telített talajnak, a kiterjedt hótakarónak (ezek az előfeltételek) és a csapadéknak/hóolvadásnak a kombinációja miatt alakulnak ki.

  • Többféle tényező vagy veszély alakítja ki a hatást.

Például 2018 januárjában szokatlanul meleg és nedves körülmények voltak a nyugati Alpokban, ami földcsuszamlásokat indított el az alacsony magasságokban, illetve erős havazást a magasabb térszíneken. A síközpontokat megnövekedett lavinaveszély fenyegette.

  • Időbeli egybeesés: a veszélyek egymásutánisága okozza a hatást.

Egy vagy több tényező váltja ki a veszélyt az adott földrajzi régióban. Ezek lehetnek ugyanazok (pl. heves csapadékkal járó esetek) vagy különböző, egymást követő események (pl. árvíz után hőhullám).

  • Térbeli egybeesés: több, összefüggő helyen lévő veszélyek okoznak összesített hatást.

Például a térben egyszerre előforduló vegetációtüzek vagy árvizek is komoly problémát jelentenek.


A klímamodell szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett - összegezte Kis Anna.

Az általános melegedés miatt a jövőben várható forró + száraz események bekövetkezésének a csapadék lesz a vezérlője, mert a hőmérsékleti „extrémum” feltétele szinte borítékolható, hogy teljesülni fog, ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig, és nem mérsékeljük a globális felmelegedést.

Forrás: pixabay.com