A MÁV-Volánbusznak nincs haszna abból, ha megszűnik a Budapest-bérlet, az agglomerációs működési modell megszüntetésével pedig az állam rövid távon veszít – idézi a Telex, a MÁV kiszivárgott szakmai anyagát, amelyet Lázár Jánosnak küldött még azelőtt, hogy a közlekedési miniszter felrúgta volna a Budapest és az állam közötti megállapodást.

Az agglomerációs tömegközlekedési járatok üzemeltetéséről szóló szerződés lejártához közeledve tavaly decemberre Lázár János közlekedési miniszter egy tarifareform-koncepciót kért a MÁV-tól.

A Telex által látott dokumentumban összefoglalják:
A 2011 óta létező Budapest-bérlet megvételével Budapesten belül használni lehet nemcsak a BKK, hanem a MÁV és a Volánbusz járatait is (145 sárgabusz-járat jön be Budapestre). A megállapodás alapján ezért a MÁV-Volánbusz a BKK éves bevételének egy százalékát kapja, 400 millió forintot.
2016 óta nem a BKK, hanem az állam a megrendelője a főváros közigazgatási határán túlra, és az onnan értelemszerűen a Budapestre közlekedő busz- és HÉV-járatoknak. 42 ilyen volt BKK-s kék Volánbusz-járat van, plusz a négy HÉV-vonal.

Az elszámolás az állam és a főváros között évente történt meg szerződés alapján. E szerint Budapest 6,5 milliárd forintot fizetett ki a MÁV-Volánbusznak a főváros határain belüli szolgáltatásért. Az elszámolást szinte majdnem minden évben hatalmas viták övezték.

A MÁV levele alapján a Budapest-bérlet-megállapodást újra kell tárgyalni, vagy fel kell mondani, mert a(z agglomerációból beérkező) bérletesek támogatása a vármegyebérlet miatt okafogyottá vált – az ugyanis érvényes a fővároson belüli MÁV-Volánbusz-szakaszokra. A szerződés teljes felmondásából az állami szolgáltatóknak ugyanakkor nem lenne haszna az összefoglaló szerint.

Az anyag szerint a 2016-os HÉV- és agglomerációsbusz-működési modell megszüntetésével szintén nem járna jól a MÁV-Volánbusz:
Az állam rövid távon pénzügyi értelemben veszítene kb. 4-5 milliárd forintot, elesnének ugyanis a főváros által eddig megkapott 6,5 milliárdos szerződéses összeg nagyobb részéről, a megnövekedő jegybevétel valamennyire csökkentené a kieső összeget.

Mindezekhez képest Lázár János „bérletreformot” hirdetett, amelynek lényege, hogy az ország és a vármegyebérleten kívül minden más bérletet megszüntetne március 1-től.

Fotó: Wikipédia