Orbán Viktor grúziai látogatása és az EU-s feszültségek
Orbán Viktor miniszterelnök grúziai látogatása jelentős diplomáciai feszültségeket okozott az Európai Unióban, miközben a grúziai választások eredményei körüli viták továbbra is fennállnak.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel a Karmelita kolostorban találkozott Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, hogy megvitassák az új gazdaságpolitikai akciótervet. Az akcióterv 21 intézkedést tartalmaz, amelyek célja, hogy Magyarország sikeresen alkalmazkodjon a koronavírus-járvány és a háború által megváltozott világgazdasági helyzethez. Az akcióterv három alappillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program, amely a vállalkozások méretének megduplázódását célozza.
A tárgyalásokat követően Orbán Viktor Tbiliszibe utazott Irakli Kobakidze grúziai miniszterelnök meghívására. A látogatásra több magyar miniszter is elkísérte, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter. A látogatást azonban beárnyékolhatják a grúziai választások körüli feszültségek, mivel az ország elnöke tüntetésre szólított fel a választási eredmények ellen, amelyeket az EU nem ismert el.
Az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy Orbán Viktor nem kapott felhatalmazást az EU-tól, hogy Grúziába utazzon. A látogatás kizárólag a Magyarország és Grúzia közötti kétoldalú kapcsolatok keretében történhet.
A grúziai választások feszült légkörben zajlanak, az ellenzék az uniós csatlakozás ígéretével kampányolt, míg a kormányzó Grúz Álom pártot orosz függéssel vádolják. A hivatalos adatok szerint a Grúz Álom nyerte a választásokat, de az ellenzék is győzelmet hirdetett az exit poll adatokra hivatkozva. Orbán Viktor az elsők között gratulált a Grúz Álom pártnak, amelyet EU-szerte oroszbarátnak minősítettek.
Az EU továbbra is a grúziai választási visszaélések kivizsgálását követeli. Az Európai Bizottság szóvivője hivatkozott Josep Borrell külügyi főképviselő nyilatkozatára és az OECD nemzetközi megfigyelői missziójának jelentésére, amelyek szerint a választási kampány és a választás napjának történései nem felelnek meg a demokratikus elvárásoknak. Egyenlőtlen kampányfeltételek és politikai nyomás volt megfigyelhető.
Az uniós tagállami vezetők tavaly decemberben feltételekkel járultak hozzá, hogy Grúziát tagjelöltté nyilvánítsák, de idén júniusban az integrációs folyamat felfüggesztéséről döntöttek. Az Európai Tanács felszólította a grúz hatóságokat, hogy tegyék egyértelművé szándékaikat intézkedéseik visszavonásával, amelyek veszélyeztetik Grúzia európai uniós útját.
A témával minden bizonnyal napirendre fog kerülni a külügyminiszterek novemberi tanácskozásán, illetve a jövő heti budapesti informális EU-csúcson is.
A grúz ellenzék szerint választási csalás történt, és Salome Zourabichvili államfő sem ismeri el az eredményt. Felszólította az embereket, hogy miután a kormánypárt széles körű csalással nyert, hétfő este hétre menjenek tüntetni a parlamenthez.
Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője szerint Orbán Viktor gratulációja a Grúz Álom kormánypárt választási győzelméhez a hivatalos és végleges választási adatok nyilvánosságra hozatala előtt és a magyar kormánydelegáció grúziai látogatása a Magyarország soros EU-tanácsi elnökségének első két hetében megismert provokatív diplomáciai ámokfutás, ha úgy tetszik a „trolldiplomácia” második felvonása.
Hegedűs szerint Orbán fellépése egyértelműen az orosz stratégiai érdekeket, illetve egy oroszbarát, „Grúzia EU-s perspektíváját teljesen kisiklató politikai elit” érdekeit szolgálja. Emiatt újra felmerül, hogy a magyar külpolitika az EU közösen elfogadott külpolitikai álláspontja ellen tevékenykedik, amivel megsérti az uniós szerződésbe foglalt lojális együttműködés elvét.
Hegedűs Dániel szerint Orbánnak a grúz ügyben két célja volt: demonstratívan ki akarta bővíteni a saját stratégiai mozgásterét, illetve zavart akart kelteni az uniós külpolitikában, illetve az uniós intézményeken belül, ami a miniszterelnök álláspontja szerint „a rezsimjének stratégiai érdekeit szolgálja.”
Az elemző szerint az orbáni külpolitikai stratégia két orientációs pontja Trump és Putyin. „Ebben a hazárdjátékban a miniszterelnök számára indifferens, mekkora károkat okoz Magyarország uniós kapcsolatrendszerében. Tudja, hogy az egyre inkább megosztott EU jó eséllyel képtelen hatékonyan fellépni vele szemben, míg Trump győzelme esetén pedig a kül- és belpolitikai pozíciói egyaránt felértékelődnek.