Magyarország történelmi hősége

Magyarország a valaha mért legforróbb nyarát élte át 2024-ben, az átlaghőmérséklet országszerte 23,5 Celsius-fok volt, ami 2,7 fokkal haladja meg a 1991-2020 közötti átlagot.

Az idei nyár hőmérséklete minden hónapban magasabb volt a korábbi évek átlagánál: júniusban 1,8 fokkal, júliusban 3,0 fokkal, míg augusztusban 3,4 fokkal melegebb volt. A csapadékmennyiség jelentősen elmaradt a szokásostól, mindössze a megszokott mennyiség 64%-a esett meg az országban. Július a 20. század eleje óta a legforróbb hónap volt, ekkor mérték a legmagasabb hőmérsékletet is, 41,6 Celsius-fokot Kelebián, július 16-án.

A nyári aszály jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban és a természetben egyaránt. A legkevesebb csapadékot Békéssámsonban regisztrálták, mindössze 50,8 millimétert, míg a legtöbbet Jávorkútban, 293,1 millimétert. Tiszabercelben esett a legtöbb csapadék egyetlen nap alatt, június 22-én 127,2 milliméter. A legalacsonyabb hőmérsékletet Zabarban mérték június 15-én, 5,7 Celsius-fokot. Július és augusztus a 7., illetve a 9. legszárazabb hónapok voltak a korai 20. század óta.

A 2024-es nyár középhőmérséklete országos átlagban 0,76 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, 2022-es nyár hőmérsékletét. A június az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett, míg a július a legforróbb volt a XX. század eleje óta. A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 23 és 25 fok között alakult, de a Dél-Alföldön többfelé a 25 fokot is meghaladta. 20 fok alatti értékek csak az Északi-középhegyég magasabb hegyein fordultak elő.

Az előzetes adatok alapján az évszak csapadékösszege országos átlagban 130,1 mm, ami az éghajlati normál csupán 64 százaléka (1991–2020-as átlag: 203,1 mm). A júniusi csapadék még 15 százalékkal meghaladta az átlagot, majd a július 69 százalékkal, az augusztus 58 százalékkal maradt el a szokásostól.

A HungaroMet mérései szerint a Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén kisebb körzetekben a 2024-es nyár a legszárazabb nyár volt 1901 óta.