Nagy Márton tervei az akkubontó üzemek és a kkv-k támogatására
Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője, jelentős lépéseket tervez mind az akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek, mind a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása terén.
A miniszter által benyújtott új törvényjavaslat szerint az akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét az iparügyekért felelős miniszter jelölné ki, aki jelenleg maga Nagy Márton. A törvényjavaslat a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítását tartalmazza, amelynek értelmében az akkubontó üzemek létesítéséhez szükséges hatósági eljárások csak a helyszín kijelölése után kezdődhetnek meg. A törvényjavaslatot 2024. szeptember 17-ig társadalmi egyeztetés keretében lehet véleményezni.
Az akkubontás és az akkumulátorok újrahasznosítása a magyar kormány következő nagy projektje lehet az akkumulátorgyárak után. A kormány ezen a területen ázsiai társaságokkal működne együtt, és Nagy Márton már tárgyalt egy dél-koreai cég vezetőivel, valamint kínai társaságokkal is Pekingben. A Mol is jelezte, hogy érdekli a téma, mivel a hulladékgazdálkodási koncessziójuk miatt van természetes kapcsolódási pontjuk.
A kkv-k támogatására vonatkozóan Nagy Márton egy nyolcelemű programot vázolt fel, amely a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumának ülésén került bemutatásra. A programok között szerepel a Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele, a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram, új hitelprogramok, a digitalizációs csomag, uniós vállalkozásfejlesztési program, valamint egy vállalati elektromosautó-támogatási program. A miniszter kiemelte, hogy a kkv-k számára is szükséges egy célzott beruházás-támogató rendszer kialakítása.
A Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett működik, és tagjai között számos jelentős gazdasági szervezetet sorolhatunk fel. Az egyeztetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy 2027-re reális cél a minimálbér szintjének felemelése a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára, és ennek érdekében éves szinten 11-12 százalékos minimálbér-emelés várható.
Az új gazdaságpolitika fókuszában az áll, hogy 2025-ben 3-5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése. A nemzetgazdasági miniszter arra kérte a gazdasági kamarákat, hogy vegyenek részt a hazai kkv-k megerősítésében és a kkv-kat célzó akcióterv kidolgozásában, amely dinamizálja és magasabb növekedési pályára állítja a nemzetgazdaságot.
Az akcióterv keretében a következő programok valósulhatnak meg:
- A Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele,
- a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram,
- a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram,
- a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram,
- a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program,
- a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen,
- vállalkozásfejlesztési uniós program,
- vállalati elektromosautó-támogatási program.
A nemzetgazdasági miniszter mindezek mellett kiemelte, hogy a kkv-kra vonatkozóan is fel kell építeni egy olyan célzott beruházás-támogató rendszert, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD).
Nagy Márton megköszönte a kamarák folyamatos partnerségét, illetve a konstruktív párbeszédet, hiszen a kamarák képviselői javaslataikkal, visszajelzéseikkel eddig is aktívan segítették a kormány munkáját. A miniszter az akcióterv sikeres végrehajtása érdekében arra kérte a kamarák vezetőit, hogy segítsék a program megismerését és bemutatását is annak érdekében, hogy az akcióterv minél több vállalkozáshoz eljusson. Ennek a felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről az új kkv államtitkár lesz.
Nagy Márton hozzátette, a növekedés alapjai erősek, hiszen a magyar gazdaság fundamentumai stabilak: az infláció idei mélypontjára süllyedt és tartósan alacsony szinten van, miközben a reálbérek tavaly szeptember óta tartó közel 10 százalékos növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom hét hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az idei év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.