Ferenc pápa történelmi látogatása Indonéziában

Ferenc pápa megérkezett Indonéziába, ahol ünnepélyes tiszteletadással fogadták, ez az első állomása a Délkelet-Ázsia és Óceánia országait érintő körútjának. A 87 éves katolikus egyházfő több mint 13 órás repülés után szállt le az olasz ITA Airways különgépéről Jakartában. Indonézia a világ legnépesebb muszlim országa, ahol a katolikusok az ország lakosságának csak 3 százalékát teszik ki, de mégis itt él Ázsiában a harmadik legnagyobb keresztény közösség.

Ferenc pápa útjának további állomásai Pápua Új-Guineába, Kelet-Timorba és Szingapúrba vezetnek. Joko Widodo indonéz államfő történelmi látogatásnak nevezte a pápa érkezését, amelyet már régóta terveztek, de a pandémia miatt eddig nem valósulhatott meg. Az elnök kiemelte, hogy Indonézia és a Vatikán egyaránt elkötelezett a béke és testvériség ápolásában, valamint az emberek jólétének biztosításában.

A pápa 45-ik külföldi látogatásának tíz napja alatt a különböző vallások békés egymás mellett élésére, és a klímaváltozás elleni fellépésre kívánja felhívni a figyelmet. Körútja négy állomása közül csak Kelet-Timorban vannak többségben a katolikusok. Ferenc pápa hajlott korára és egészségi állapotára való tekintettel utazásain már gyakran ül kerekesszékbe, és egyes külföldi látogatásai között is egyre hosszabb szünetet tart.

A pápa délkelet-ázsiai és óceániai körútján mintegy 30 ezer kilométert tesz meg repülővel, és a tervek szerint szeptember 13-án tér vissza Rómába. Szeptemberben még egy utazás szerepel a programjában: hazatérése után Luxemburgba és Belgiumba is ellátogat majd.

Ferenc pápa Ázsiába látogatott, és a következő napokban több országba is elutazik. Az út egyik motivációja, hogy egy pápai zarándoklat mozgósítja a híveket, erősítve az egyház helyi jelenlétét. A pápa abszolút uralkodóként a Vatikánvárosi Állam államfője is, ahol a Szentszék székel, és 184 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, valamint állandó megfigyelő státusszal rendelkezik az ENSZ-ben.

A pápai utakat a spirituális és a diplomáciai szerepkörök kölcsönhatása teszi izgalmassá. Ferenc pápa a muszlim világgal, különösen a szunnita iszlámmal való kapcsolatok javítását prioritásként kezeli, és Indonéziában részt vesz egy vallásközi találkozón a jakartai Istiqlal mecsetben, Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetében. A pápa környezetvédelmi üzenetet visz majd Pápua Új-Guineába, és a megbékélést hirdeti Kelet-Timorban, amely élő bizonyíték a politika sikerére. Szingapúrban pedig a vallásközi párbeszéd és a geopolitikai rivalizálástól való függetlenség iránti elkötelezettségét csodálja.

Fiatal papnövendékként Bergoglio misszionárius szeretett volna lenni Japánban, de egészségügyi problémái miatt elutasították a megbízatást. A mai napig azt szorgalmazza, hogy az egyház legyen kevésbé intézményes és befelé forduló, inkább a társadalom perifériáira orientálódjon. Ázsiai körútján mind a négy ország aktív partnere a Vatikánnak, ami érdemi fogadókészséget jelez az első olyan pápa iránt, aki a Globális Dél szemléletével rendelkezik.

A 12 napra tervezett ázsiai és csendes-óceáni látogatás során Ferenc pápa kiemeli majd a környezetvédelmi problémákat és a vallások közötti párbeszéd fontosságát. Eredetileg 2020-ra tervezett, de a világjárvány miatt elhalasztott útjának egy része II. Szent János Pál nyomába ered, aki 27 éves pápasága alatt szintén ellátogatott ebbe a négy országba.

Ferenc a harmadik pápa, aki Indonéziába látogat, ahol a világon a legnagyobb a muszlimok száma. Az ott töltött négy nap alatt várhatóan meglátogatja az indonéz főváros főmecsetét, találkozik Joko Widodo leköszönő elnökkel, és mintegy 70 ezer embernek tart misét. Naszaruddin Umar, a jakartai mecset nagy imámja reméli, hogy a látogatás lehetőséget kínál majd arra, hogy "megvitassák a vallási közösségek közötti közös pontokat, és hangsúlyozzák a vallások, etnikumok és hitek közötti hasonlóságokat".

Pápua Új-Guineában a pápa a távoli Vanimo városába utazik, hogy találkozzon a szülőhazájából, Argentínából származó misszionáriusokkal, akik a törzsi közösségeket keresik fel. Miguel de la Calle, egy argentin misszionárius Pápua Új-Guinea legészaknyugatibb városában azt mondta, reméli, hogy a pápa látogatása "jelentősen fellendíti" a területen folyó evangelizációs erőfeszítéseket. Az emberek egész Pápua Új-Guineából – sőt, még a határon túlról, Indonéziából is – elutaznak, hogy láthassák a pápát, néhányan napokig gyalogoltak a közlekedési eszközök szűkössége miatt.

Kelet-Timorban a pápa a fővárosban, Diliben fog misét celebrálni, ugyanazon a tengerparti sétányon, ahol II. János Pál 1989-ben beszédet mondott, hogy vigasztalja a helyi katolikusokat, akik szenvedtek a terület Indonézia általi megszállása alatt. Kelet-Timor 2002-ben nyerte el függetlenségét. Ferenc pápa látogatásának fénye azonban az elmúlt napokban elhomályosult, miután kiderült, hogy a környéken több száz házat buldózerrel leromboltak. Közel 90 lakosnak szóltak, hogy keressenek új lakóhelyet, mielőtt a pápa megérkezik.

Az elmúlt évtizedben a pápa egyre többet foglalkozik Ázsiával. Pontifikátusa elején négy hosszú távú utazást tett a térségbe: Dél-Koreába, Srí Lankára, a Fülöp-szigetekre és Japánba. Akkoriban Japán lakosságának mindössze 0,5 százaléka vallotta magát katolikusnak. Ferenc pápát a mostani hivatalos útjára egy orvos és két ápolónő kíséri el, és aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen ambiciózus körutazás milyen hatással lesz a betegeskedő egyházfő egészségére, aki az utóbbi időben légzési és mozgásszervi problémákkal küzdött és tavaly novemberben tüdőgyulladás miatt lemondta a dubaji utazását az ENSZ éves klímatalálkozójára.