Orbán Viktor, az EU fenegyereke és a woke mozgalom kihívásai
Orbán Viktor miniszterelnök tudatosan vállalja az Európai Unió fenegyerekének szerepét, ami lehetőséget ad neki arra, hogy olyan kérdéseket vet fel és olyan megoldásokat javasoljon, amelyekre mások nem gondolnak, vagy nem mernek hangot adni – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum újabb öt évre kinevezett főigazgatója az Indexnek adott interjúban.
Baán László szerint Orbán Viktor nem kerüli, hanem keresi a konfliktust, ami a politikában a termékeny konfliktusok bevállalásának fontosságát jelzi. A miniszterelnök szerepköréből adódóan kiszámíthatóan kiszámíthatatlan, és képes a nehéz közös ügyekben egyszerű megoldásokat ajánlani. Baán úgy véli, Orbán Viktor hajlamos a csínyekre, de egyben rendkívül logikus elme is, aki érti a hatalmi rendszerek működését. A főigazgató szerint a miniszterelnöknek van egy "végtelenül logikus, kissingeri elme", ami pontosan ismeri és érti a hatalmi rendszerek működésének történelmi mintázatait.
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója a párizsi olimpiai megnyitót is érintette, amelyet egy "rendkívül alaposan végiggondolt woke manifesztumnak" nevezett. Baán szerint az ünnepség a sokszínűség és elfogadás jegyében új isteneket kínált az antik és keresztény-zsidó kultúrkör helyett, ezzel is az európai kultúra gyökereit kérdőjelezve meg. A főigazgató szerint a woke mozgalom "egyenlősítő szektaként" nem elfogadást, hanem azonosulást vár el. Baán kifejtette, hogy az olimpiai megnyitó képi világa a woke ideológia apoteózisa kívánt lenni, és a rendező kiinduló inspirációja valószínűleg nem Leonardo ikonikus képe volt, hanem a reneszánsz művészet egyik kedvelt témája, a görög–római panteon szereplőit ábrázoló "istenek lakomája", bizonyos beállításaiban ugyanakkor határozottan megidézték a leonardói művet.
A Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt kapcsán Baán László úgy véli, a kormány szándékosan generált "termékeny konfliktust". A cél, hogy a különböző álláspontok és érvek markánsan láthatóvá váljanak. A kereszt elhelyezése a szabadságot jelképező szobor talapzatán egy erős állítás, amely a globális konfliktusok tükrében különösen érvényes. Baán szerint a kereszt terve pont azt hozta, amire a kormány gondolt, és a nyilvános politikai viták esetében nem a vitapartner meggyőzése a lényeges, hanem a vitát figyelőké.
A kulturális törvény és a múzeumi világ jövője
Baán László beszélt a kulturális törvény sorsáról is, amelyről úgy véli, inkább egy előkészítő munka volt, mintsem konkrét napirendi pont. Az új kulturális miniszter, Hankó Balázs a Nemzeti Kulturális Tanács összehívásával és a jogszabály-módosítások felkérésével már elkezdte mélyíteni tudását a kultúra területén. Baán hozzátette, hogy a korábban Csák János által tervezett, a kultúra teljes központosítását célzó kulturális törvényről, ami az Index értesülései szerint júliusban, a Nemzeti Kulturális Tanács ülésén lekerült a napirendről, igazából még nem is volt rajta. Hankó Balázst úgy jellemezte, mint aki „csöppet sem szürke személyiség, hanem éles eszű, jó humorú és energikus vezető, akiben megvan a gyógyszerészek precíz és józan »patikamérleg-logikája«.
A múzeumi világban Baán László nem lát rivalizálást a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ között. Érdekes és merész kísérletnek tartja az utóbbi létrehozását, amelynek célja a kulturális örökség hatékonyabb hasznosulása. A jövőben kiderül, hogy az összevont intézmények működése eredményesebbé válik-e. Baán elmondta, hogy intézményeik fő profiljai között nincs átfedés, nincs miért rivalizálniuk Demeter Szilárddal, a közgyűjteményi központ vezetőjével, éppen fordítva, számos ponton tudnak együttműködni a mindennapokban, de a stratégiai célkitűzésekben is.
A Liget-projekt és az Új Nemzeti Galéria
A Liget-projekt kapcsán Baán László optimista: bár a háború és a gazdasági nehézségek miatt az Új Nemzeti Galéria építése késik, reméli, hogy 2025-re változások lesznek, amelyek lehetővé teszik a megvalósítás elkezdését. Az Új Nemzeti Galéria a Liget-projekt nélkülözhetetlen záróköve lesz, amely egy világszínvonalú kulturális negyedet hoz létre. Baán szerint, ha elég erős és sokrétűen érvényes egy gondolat, akkor nem szabad feladni az álmokat. A Liget-projekt "nélkülözhetetlen zárókövének" nevezte a leendő épületet, amelynek felépítése után Magyarország rendelkezni fog a legkomplexebb és legizgalmasabb kulturális negyeddel Európában, minimum a következő harminc évre.
A fővárosi közgyűlés új dinamikája
Baán László szerint a fővárosi közgyűlés új összetétele nem feltétlenül jelent rosszabb viszonyt a Liget-projekttel szemben, mint az elmúlt öt évben volt. A főpolgármesternek, Karácsony Gergelynek a korábbi közgyűlési többség híján új stratégiát kell kidolgoznia, hogy biztosítsa a szükséges többségi szavazatokat.
Jövőbeli kiállítások a Szépművészeti Múzeumban
Baán László beszámolt arról is, hogy a Szépművészeti Múzeum a jövőben is folytatja az európai művészet festőgéniuszainak bemutatását, és kiemelkedő külföldi múzeumokban is szeretnék prezentálni a magyar kultúrát. A következő nagy kiállítások között szerepel majd egy Gauguin-tárlat, valamint a magyar és nemzetközi grafikai gyűjtemény bemutatása a bilbaói Guggenheim Múzeumban.
(Borítókép: Baán László. Fotó: Németh Kata / Index)