Júniusi bérnövekedés: Az elemzők várakozásait alulmúló adatok
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban 13,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset éves bázison, ami az év első komoly negatív meglepetésének számít, mivel minden elemzői várakozást alulmúlt. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a májusi jelentős pozitív meglepetés után a júniusi adatok ismét a lassuló bérnövekedési trendbe illeszkednek.
A júniusi bérnövekedés elsőre jól néz ki, de az elemzők szerint ez csupán egy egyszeri eset volt, és a hatodik hónap adatai már a lassuló trendet mutatják. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a júniusi 13,3 százalékos éves bázisú bérnövekedés hosszú idő óta az első komoly negatív meglepetés, és az adat minden elemzői várakozást alulmúlt.
A hazai munkaerőpiac feszessége nem enyhül, és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszámának változása is ezt támasztja alá. Éves bázison bár alacsonyabb a létszám, az egyhavi változások azt mutatják, hogy 2024 januárjához képest fokozatosan emelkedik az alkalmazottak száma.
A versenyszféra béralakulása okozta a lassuló átlagbér-növekedést és a negatív meglepetést. Júniusban a vállalkozások körében 11,4 százalék volt a bérnövekedési ütem, ami 2021 vége óta a legalacsonyabb. Ezzel szemben az állami és a non-profit szférában továbbra is gyors a bérnövekedési ütem, előbbi szektorban 18,8 százalékra gyorsult, míg a non-profit szférában 17,3 százalékra lassult.
A mediánbér és az átlagbér közötti különbség tovább szűkült, ami részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének köszönhető. A rendszeres keresetekben a növekedés dinamikusabb volt, mint a bónuszokkal számolt adatok esetében, ami arra utal, hogy az egyszeri juttatások alakulása állhat a versenyszféra bérdinamika lassulása mögött.
A reálkeresetek növekedési üteme is fékeződött, és ismét egyszámjegyű szintre, 9,3 százalékra esett vissza. Az ING Bank 2024-re átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4 százalékos átlagos inflációval számol. Ez azt jelentheti, hogy az év egészében akár 8 százalék feletti lehet a reálbér-növekedés üteme.
A bérdinamika kockázatai
A magas bérdinamika pozitív változásokat indukálhat a reálgazdaságban, de egyben kockázatokat is jelent. Az ING szerint az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami a nemzetgazdaság egészében akár 12-13 százalék körül maradhat. Ez növelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát, amit a háztartások óvatossági motívumának oldódása és a kereslet erősödése is erősíthet.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a lassabb dinamikában a feldolgozóipar gyengélkedése játszott szerepet, ahol a béremelkedési dinamika az előző havi 15,3 százalékról 9,1 százalékra lassult. Ez vélhetően legalább részben az egyszeri kifizetésekkel (prémiumok, túlórák) van összefüggésben, azaz nagyban meghatározza az, hogy a külső kereslet gyenge, az ipar nem termel annyit.
Bár kisebb mértékben, de több más, fontos nemzetgazdasági ágban is csökkent a bérdinamika: az információ, kommunikáció ágazatban 14,1 százalékról 10,1 százalékra, míg a pénzügyi, biztosítási ágazatban 9,4 százalékról 7,4 százalékra – egyben itt volt a legalacsonyabb a bérnövekedési üteme.
A bérek legjobban az oktatás ágazatban nőttek, 26,7 százalékkal.
Fontos kiemelni, hogy a mediánkereset az átlagnál jobban, 15,3 százalékkal emelkedett, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az alacsonyabb keresetűek bére nőtt nagyobb ütemben és a magasabb keresetűeké kevésbé. "Az idei évben a béremelkedés mértékében nagyságrendi változás már nem várható, a reálbérek emelkedése a következő hónapokban továbbra is 9 százalék körül alakulhat" - írta Regős Gábor.